SG Dynamo Dresden

A Sportgemeinschaft Dynamo Dresden e. V. , közismert nevén Dynamo Dresden, vagy Dynamo Drezda egy német labdarúgóklub, amelynek székhelye a szászországi Drezda városában van. Az egyesület 1953. április 12-én alakult, és hamar az NDK egyik legnépszerűbb és legsikeresebb klubjává vált. 1953 és 1991 között a csapat 8 bajnoki címet és 7 keletnémet kupát nyert. A német újraegyesítés után a Dynamo négy évet töltött a Bundesligában (1991-1995), ám azóta csak alsóbb osztályokban szerepel.

Dynamo Dresden
Historical Logo SG Dynamo Dresden (1968-90).png
Csapatadatok
Teljes csapatnév Sportgemeinschaft Dynamo Dresden e. V.
Becenév Dynamo, SGD
SzékhelyDrezda, Németország
Alapítva1953. április 12.
Klubszínek fekete, sárga
Stadion Rudolf-Harbig-Stadion
Vezetőedző Németország Markus Kauczinski
Elnök Németország Holger Scholze
Bajnokság 3. Liga
Nemzeti sikerek
keletnémet Bajnok8 alkalommal
keletnémet Kupagyőztes7 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Dynamo Dresden honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dynamo Dresden témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Korai évek (1950-1954)Szerkesztés

A második világháború alatt Drezda jelentős szerepet játszott a német futballban: a Dresdner SC 1943-ban és 1944-ben is német bajnok lett. A háború után a megszálló szövetséges hatóságok eltörölték a szervezeteket az egész országban, beleértve a sportegyesületeket és a futballklubokat is. A Dresdner SC 1946-ban, SG Friedrichstadt néven alakult újra, ám ezt a csapatot a szovjet hatóságok 1950-ben beszüntették.

A városnak szükség volt egy új, ideológiailag biztonságos képviselőre, ezért 11 különböző rendőrségi futballcsapat legjobbjaiból összeválogatva megalakult az SG Deutsche Volkspolizei Dresden. Az új csapat már első évében keletnémet kupát (FDGB-Pokal) nyert. 1953 áprilisában megalakult az SV Dynamo, a keletnémet hatóságok sportegyesülete. A Volkspolizei Dresden beolvadt az SV Dynamóba, ezzel létrehozva a Sportgemeinschaft Dynamo Dresdent. 1953-ban a futballklub elnyerte első keletnémet bajnoki címét.

1954-ben, Erich Mielke, a Stasi feje Berlinbe költöztette át a legjobb játékosokat, így létrehozva a Dynamo Berlint. A Dynamo Dresden a maradék csapattagokkal a másodosztályba került.

Újbóli felemelkedés (1954-1969)Szerkesztés

Az eddigi cserékkel, és ifikkel felálló Dynamo 1957-ben már a negyedosztályig csúszott vissza. A lassan összekovácsolódó csapat 1962-ben visszajutott az első osztályba. 1969-től kezdve a német újraegyesítésig, a Dynamo Dresden a keletnémet első osztály tagja maradt. Az 1965-66-os idényben a csapat elszakadt az SV Dynamótól és önálló futballklubbá alakult. Az 1967-ben megszerzett negyedik helyüknek köszönhetően történetük során először részt vehettek egy európai kupasorozatban: a Vásárvárosok kupáján. Csak az első fordulóig jutottak, itt a Rangers állta útjukat.

Dicsőséges évek (1969-1978)Szerkesztés

Az 1970-es években, Walter Fritzsch irányítása alatt a Dynamo Kelet-Németország egyik legjobb csapatává vált. Öt bajnoki címet ( 1971, 1973, 1976, 1977 és 1978), és két kupát is nyertek (1971 és 1977). Népszerűségük az egekben volt, mérkőzéseikre rendszeresen 25 000 fő volt kíváncsi, háromszor több, mint egy átlagos csapatéra. A nemzetközi porondon is jól teljesítettek, olyan elismert csapatokat búcsúztatva, mint a Porto, a Juventus, vagy a Benfica. A UEFA-kupában és a BEK-ben is többször negyeddöntőbe jutottak.

1973-ban, Hans-Jürgen Kreische volt az első Dynamo Dresden játékos, akit a keletnémet bajnokság legjobb játékosának választottak (Fußballer des Jahres). 1977-ben Hans-Jürgen Dörner ugyanebben az elismerésben részesült. (A 80-as években még 4 Dresden játékos nyerte el a címet.) Kreische négy alkalommal lett a liga gólkirálya.

Fővárosi dominancia (1978-1991)Szerkesztés

Erich Mielkét, a Stasi fejét azonban zavarta a Dresden dominanciája és mindent megtett annak érdekében, hogy kedvence, a Berliner FC Dynamo legyen a bajnok. Csalással, megvesztegetéssel és megfélemlítéssel elérte, hogy 1979 és 1988 között csak a berlini csapat ünnepelhetett bajnoki címet. A Dresden e sötét tíz idény alatt hatszor végzett a második helyen, igaz nyertek három keletnémet kupát (1982, 1984, és 1985). A 80-as évek végén, a rendszer hanyatlásával párhuzamosan enyhült a Stasi szorítása. Az 1988-89-es és 1989-90-es bajnokságot ismét a Dresden nyerte.

Az 1988-89-es UEFA-kupa sorozatban a Dynamo egészen az elődöntőig jutott, ez a csapat eddigi legjobb nemzetközi eredménye. Az 1990-91-es BEK volt a Dresden utolsó európai kupaszereplése.

A berlini fal ledöntése után a Bundesliga topcsapatai lecsaptak az igazolhatóvá vált keletnémet tehetségekre. A Dresden is elvesztette két kulcsjátékosát, Ulf Kirstent és Matthias Sammert. A csapat - ideiglenesen - nevet változtatott, az SG Dynamo Dresden SG-jét (Sportgemeinschaft) a divatos 1. FC-re cserélték. A keletnémet bajnokság utolsó, "helyosztó" idényét a második helyen zárták, így helyet kaptak a - már egységes - Bundesligában.

1990-ben a Deutschland-Cup-ot megnyerték a Bayern Münchennel szemben. Ez egy egyszeri futballesemény volt, amelyet 1990 novemberében rendeztek a német újraegyesítés megünneplésére. A mérkőzést egy héttel a Kelet-Német Labdarúgó Szövetség felbomlása és a Német Labdarúgó Szövetséggel való egyesülése után játszották. A két ország bajnokai, a Dynamo Dresden és a Bayern München a drezdai Rudolf-Harbig-Stadionban lejátszott mérkőzésétt a Dinamo 1–0-ra nyerte meg.[1]

Bundesliga (1991-1995)Szerkesztés

Hullámvölgy (1995-2006)Szerkesztés

Stabilizáció (2006-2013)Szerkesztés

StadionSzerkesztés

 
Glücksgas-Stadion

Az SG Dynamo Dresden a hazai mérkőzéseit a Glücksgas-Stadionban játssza. A létesítmény elődjét 1923-ban adták át. 1953-ban az SV Dynamo tulajdonába került, ekkoriban a stadion a drezdai születésű olimpikon, Rudolf Harbig nevét viselte. A létesítményt 1971-ben Dynamo Stadionra keresztelték át, ám 1990-ben visszakapta előző nevét. A 70-es évek végén két alkalommal is növelték a stadion befogadóképességét, előbb 36 000 férőhelyesre, majd 38 500 férőhelyesre. 1990-ben a FIFA szabványainak megfelelően átépítették, 1956 óta először a játéktér is megújult, majd 2006 és 2009 között modernizálták. A 32 066 fő befogadására képes stadion 2010 óta a Glücksgas-Stadion nevet viseli.[2]

KeretSzerkesztés

frissítve: 2020. szeptember 6.[3]

# Poszt Név
1   K Kevin Broll
4   V Tim Knipping
5   KP Yannick Stark
6   KP Marco Hartmann
7   CS Panagiotis Vlachodimos
8   CS Osman Atılgan
9   CS Pascal Sohm
10   KP Patrick Weihrauch
11   CS Agyemang Diawusie
14   CS Philipp Hosiner
15   V Chris Löwe
16   V Robin Becker
17   KP Maximilian Großer
19   V Jonathan Meier
# Poszt Név
20   KP Julius Kade
21   CS Simon Gollnack
23   K Stefan Kiefer
24   K Patrick Wiegers
26   V Sebastian Mai  
28   KP Paul Will
29   KP Sascha Horvath
33   KP Christoph Daferner
34   KP Justin Löwe
35   CS Ransford-Yeboah Königsdörffer
36   KP Max Kulke
37   CS Luka Štor
39   V Kevin Ehlers

Dynamo Dresden IISzerkesztés

A Dynamo Dresden második számú, jobbára ifikből álló csapata.

Jelentős játékosokSzerkesztés

 
Csapatkép (1986)

VezetőedzőkSzerkesztés

SikerekSzerkesztés

  • Keletnémet bajnokság: 8-szoros bajnok (1953, 1971, 1973, 1976, 1977, 1978, 1989, 1990)
  • Keletnémet kupa: 7-szeres győztes (1952, 1971, 1977, 1982, 1984, 1985, 1990)
  • UEFA-kupa: elődöntős (1989)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Deutscland Cup. mopo24.de, 2015. augusztus 16.
  2. A Glücksgas-Stadion adatlapja a Dynamo Dresden oldalán (német nyelven)
  3. Kader 2020/21 (german nyelven). SG Dynamo Dresden. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dynamo Dresden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.