Főmenü megnyitása

Az SMS Balaton egy, a Monarchia haditengerészete által gyártott és használt Tátra-osztályú romboló/torpedónaszád volt az első világháborúban.

SMS Balaton
Hajótípus romboló
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Tátra-osztály
Pályafutása
Építő Ganz-Danubius, Fiume
Építés kezdete 1911. november 6.
Vízre bocsátás 1912. november 16.
Szolgálatba állítás 1913. október 28.
Szolgálat vége 1923
Sorsa Zenson néven olasz romboló, majd szétvágták
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 1050 t
Hossz 83,5 m
Szélesség 7,8 m
Merülés 3,2 m
Hajtómű 6 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db AEG Curtis-turbina, (20 500shp), két hajócsavarral
Sebesség 32,6 csomó
Fegyverzet

  • 2 × 10 cm L/50 ágyúk
  • 6 × 7 cm L/45
  • 2 × 45 cm torpedók

Legénység 105 fő

Tartalomjegyzék

ÉpítéseSzerkesztés

A hajó gerincének lefektetésére 1911 novemberében került sor, az építője a fiumei Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt volt, a munkálatok a bergundi üzemben folytak. Nevét a magyarok szeretett taváról, a Balatonról kapta. Még ugyanebben az évben vízre is bocsátják és 1913-ban állományba veszi a k.u.k. haditengerészet, Pólában állomásozik a háború kitöréséig.

JellemzőiSzerkesztés

A Balatont arra tervezték, hogy a Monarchia gyorscirkáló-osztályának (Helgoland-osztály) nyújthasson támogatást. Ezért különösen erősnek és gyorsnak építették, hogy szükség esetén el tudjon szakadni a túlerőben lévő antant hajóegységektől. Pont ezért igen erős gépeket kapott, míg a hajótestet igen keskenyre tervezték a mérnökök.

BevetésekSzerkesztés

Az SMS Balaton a háború folyamán inkább olyan akciókban került bevetésre, ahol létfontosságú volt a gyorsaság.

  • 1917. május 14./15-én a Saidával, a Helgolanddal, valamint a Novara gyorscirkálókkal, az SMS Csepel társaságában részt vett az Otrantói csatában. A haditerv szerint a két külön operáló romboló először a part mentén végzett őrjáratot, mikor is felfedeztek egy konvojt, amit egy olasz romboló kísért. A rombolót elsüllyesztették, majd hullámsírba küldtek még két teherhajót is. Ezután északi irányból két brit cirkáló és öt olasz romboló támadta meg őket. A Balaton és Csepel elszakadt a nehézkesebb cirkálóktól, majd az Apulia rombolót telitalálattal megállították és a parti tüzérség védelme alá érve visszaértek Cattaróba.

A háború utánSzerkesztés

A szövetséges tengerészeti bizottság az olasz flottának ítélte, már ebben a minőségében vett részt 1919. március 24-én a Velencében megrendezett győzelmi parádén. 1920. szeptember 27-én Pólába vontatták és átnevezték Zenson-ra. Ezután mint tartalékhajó funkcionált. 1923. július 5-én szétvágták.

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tátra-Klasse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Adriatic Campaign of World War I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés