Főmenü megnyitása

A SPAD S.XIII együléses, kétfedelű francia vadászrepülőgép volt az első világháborúban. 1917-ben jelent meg a nyugati fronton. Franciaország mellett a többi szövetséges állam is használta.

SPAD S.XIII
SPAD XIII 040510-F-1234P-019.jpg

Funkció Vadászrepülőgép
Gyártó SPAD
Tervező Louis Béchéreau
Gyártási darabszám 8472

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1917. április 4.[1]
Méretek
Hossz6,25 m
Fesztáv8,25 m
Magasság2,60 m
Szárnyfelület21,1 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg566 kg
Tömeg üzemanyaggal856 kg
Hajtómű
Hajtómű Hispano-Suiza 8Be V8 hengerelrendezésű vízhűtéses benzinmotor
Teljesítmény220 LE kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 218 km/h
Hatósugár 2 óra
Legnagyobb repülési magasság 6650 m
Fegyverzet
Beépített fegyverzet

A Wikimédia Commons tartalmaz SPAD S.XIII témájú médiaállományokat.

ElőzményekSzerkesztés

A SPAD S.XIII a SPAD S.VII továbbfejlesztése volt. A SPAD 7 1916-ban lépett szolgálatba, de 1917 elején már rendszeresen alulmaradt a német felderítő gépekkel vívott légicsatákban. A francia pilóták legjobbja, Georges Guynemer is elkezdett egy továbbfejlesztett változat mellett lobbizni. A SPAD tervezője Louis Béchereau először a SPAD S.XII-t készítette el, ami azonban csak mérsékelt sikert aratott, ezért ezt továbbfejlesztve elkészült a SPAD S.XIII.

A SPAD S.XIII számos aerodinamikai és egyéb továbbfejlesztésben különbözött elődjétől, beleértve a nagyobb szárnyfelületet, az erősebb Hispano-Suiza motort és egy második Vickers gépfegyvert a tűzerő növelése érdekében. Mindezek a változtatások megnövelték a repülőgép teljesítményét a repülésben és a harcban egyaránt. A gép gyorsabb volt mint a vele egyidőben repült brit Sopwith Camel és a német Fokker D.VII, azonban a manőverezhetősége rosszabb volt, különösen alacsony sebesség mellett.

TörténeteSzerkesztés

1917. április 4-én repült először a SPAD S.XIII és a következő hónapban már a francia légierő, a Aéronautique Militaire kötelékében már szolgálatba is állt. Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje által megvásárolt 893 darab gépnek majdnem a fele még 1920-ban is szolgálatban volt. A háború után exportálták továbbá Japánba, Lengyelországba és Csehszlovákiába is.

Hadrendbe állító országokSzerkesztés

PilótákSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. winchester, 23

HivatkozásokSzerkesztés

  • Sharpe, Michael. Biplanes, Triplanes, an Seaplanes. London: Friedman/Fairfax Books (2000). ISBN 1-58663-300-7 
  • Winchester, Jim. Fighter - The World's Finest Combat Aircraft - 1913 to the Present Day. barnes & Noble Publishing, Inc. and Parragon Publishing. ISBN 0-7607-7957-0 


Külső hivatkozásokSzerkesztés