STS–34

Az STS–34 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 31., az Atlantis űrrepülőgép 5. repülése.

STS–34
Hátsó sor (B–J): Williams, McCulley Első sor (B–J): Lucid, Chang Diaz, Baker
Repülésadatok
Űrügynökség	NASA
Űrrepülőgép	Atlantis
Hordozórakéta	Space Shuttle
A repülés paraméterei
Start	1989. október 18. 16:53:40 UTC
Starthely	Cape Canaveral LC39-B
Keringések száma	79
Leszállás
ideje	1989. október 23. 16:33:01 UTC
helye	Edwards légitámaszpont
Időtartam	4 nap 23 óra 39 perc 21 mp
Megtett távolság	3 200 000 km
Előző repülés Következő repülés STS–28 STS–33
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–34 témájú médiaállományokat.

Küldetés

Legfőbb feladat a Galileo űrszonda üzembe helyezése, a Jupiter pályairányába állítása volt. A Space Shuttle csak a második űrrepülőgép (első az STS–30 volt) amelyik planetáris műholdat telepített a világűrben.

Jellemzői

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap

Az űrrepülőgép indításánál környezetvédelmi tiltakozó csoport verődött össze. A Galileo energia ellátását két radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosította.

1989. október 18-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90,6 perces, 34,3 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 298 kilométer, az apogeuma 307 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 116 831 kilogramm, leszálló tömeg 88 881 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor 22 064 kilogramm

Hasznos teher

1. A Galileo űrszonda.
2. Shuttle Solar (SSBUV) – ultraibolya visszaverődés segítségével mérték a légköri ózon és napenergia sugárzásának adatait.
3. Polymer Morfológia (PM) – a 3M Company és a NASA közös kísérlete különböző polimerek előállítására.
4. Lightning Experiment (MLE) – villámlások megfigyelése a Föld felső légkörben.
5. Egyetemi megbízásra – jégkristály növekedési kísérlet-; mezőgazdasági magkísérletek (GHCD)-; hormonkoncentrációs kísérlete.
6. IMAX (70 milliméter) kamera segítségével minden műveletet rögzítettek egy későbbi dokumentumfilm részére. A dokumentálás a NASA és a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum együttműködése alapján készült.
7. Orvos- biológiai kísérletek, mérések az űrhajósok segítségével.
8. Air Force Maui Optikai Site (AMOS) – az űrrepülőgép (polgári, katonai) elektromos- és optikai megfigyelésének elősegítése.
9. Sensor Technology Experiment (Stex) – a jelen lévő sugárzások mérése.

Műhold

A tehertérben rögzített műholddat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 47 perc múlva, automatikusan induló IUS főmotor sikeresen pályairányba állította.

Galileo űrszonda

1989. október 12-től 41 nap állt rendelkezésre, hogy a Jupiterhez vezető kapuba helyezzék a műholdat. Az űrrepülőgép különféle okok miatt (technikai hibák, időjárási viszontagságok) csak október 18-án indulhatott szolgálatára. Startot követő hetedik órában a legénység sikeresen pályairányba állította a Galileo űrszondát.

Negyedik nap

1989. október 23-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 4 napot, 23 órát, 39 percet és 21 másodpercet töltött a világűrben. 3 200 000 kilométert (1 800 000 mérföldet) repült, 79 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején október 29-én visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–34-gyel együtt)

• Donald Williams(2), parancsnok
• Michael McCulley (1), pilóta
• Franklin Chang Diaz (2), küldetésfelelős
• Shannon Lucid (2), küldetésfelelős
• Ellen Baker (1), küldetésfelelős

A Galileo elhagyja az Atlantis rakterét

Visszatérő személyzet

• Donald Edward Williams (2), parancsnok
• Michael McCulley (1), pilóta
• Franklin Chang Diaz (2), küldetésfelelős
• Shannon Matilda Wells Lucid (2), küldetésfelelős
• Ellen Louise Shulman Baker (1), küldetésfelelős

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–34 témájú médiaállományokat.

• STS–34. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
• STS–34. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
• STS–34. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
• STS–34. nss.org. [2013. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 5.)