STS–56
Az STS–56 az amerikai űrrepülőgép-program 54., a Discovery űrrepülőgép 16. repülése.
STS–56 | |||||
Hátsó sor (B–J): Cockrell, Foale, Ochoa Első sor (B–J): Oswald, Cameron | |||||
Repülésadatok | |||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Űrrepülőgép | Discovery | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1993. április 8. 05:29:00 UTC | ||||
Starthely | Cape Canaveral LC39-B | ||||
Keringések száma | 148 | ||||
Leszállás | |||||
ideje | 1993. április 17. 11:37:23 UTC | ||||
helye | Kennedy Űrközpont | ||||
Időtartam | 9 nap 06 óra 08 perc 23 mp | ||||
Megtett távolság | 6 300 000 km | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–56 témájú médiaállományokat. |
Jellemzői
szerkesztésA beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki feladatok teljesítéséhez.
Első nap
szerkesztés1993. április 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája 90,4 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 291 kilométer, apogeuma 299 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 107 346 kilogramm, leszálló tömeg 93 683 kilogramm. Szállított hasznos teher 7026 kilogramm.
Hasznos teher
szerkesztés- Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőr kísérleteket végeztek. Kapcsolatot létesítettek a Mir űrállomással, több iskolával, a Föld számos rádióamatőrével.
- Radiation Monitoring Equipment-III (RME-III) – ionizáló sugárzás mérése (gamma, elektron, neutron és proton sugárzás).
- Environmental System (HERCULES) – egy módosított Nikon fényképezőgép térinformatikát alkalmaz, a földi tájékozódás érdekében (meghatározta, hogy valós időben, szélességi és hosszúsági pont megadásával mi látható a Földön, két tengeri mérföldön belül). Föld-megfigyelési rendszer katonai, környezeti, oceanográfiai és meteorológiai alkalmazásokhoz.
- Air Force Maui Optical Site (AMOS) – radar- és optikai megfigyelések elősegítése, a földi egységek kalibrálásának biztosítása
- Commercial MDA ITA Experiments (CMIX–2) – kereskedelmi megrendelésre több mint 30 orvostudományi vizsgálatot végeztek a mikrogravitációs laboratórium segítségével. Az MDA Minilab mintegy 100 folyadékkeveréket állított össze.
- Space Tissue Loss-3 (STL-3) – orvosbiológiai kísérletek az űrhajósokat érő változások további pontosítására, elősegítve a regenerációs folyamatokat.
- Physiological and Anatomical Rodent Experiment (PARE.03) – kétféle (PARE.03A és PARE.03B) patkánykísérlet (csont- és izomváz-kísérletek).
Műhold
szerkesztésA tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályairányba állították. Ezt követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdakat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályára emelte.
ATLAS–2
szerkesztésA NASA tudományos programjának keretében a Föld felső légkörének tudományos vizsgálatát segítő űrlaboratórium – Atmospheric Laboratory for Applications and Science-2 (ATLAS–2). A program első tagja ATLAS–1 az STS–45 űrrepülőgépen szolgált. A következő ATLAS–3 szolgálatra az STS–66 fedélzetén került sor.
Feladata adatok gyűjtése a napenergia hatásának vizsgálatához, a Föld felső légkörében történő ózonréteg-változásra. A vizsgálati műszerek az űrrepülőgép rakterében, a Spacelab laboratóriumban voltak elhelyezve:
- Atmospheric Trace Molecule Spectroscopy (ATMOS) – Trace molekula-spektroszkóp,
- Millimeter Wave Atmospheric Sounder (MAS) – milliméter hullámhosszúságú légköri mérés,
- Shuttle Solar Backscatter Ultraviolet/A (SSBUV/A) – ultraibolya tartományban működő műszer,
- Solar Spectrum Measurement (SOLSPEC) – Nap színképelemző mérés,
- Solar Ultraviolet Irradiance Monitor (SUSIM) – ultraibolya-besugárzást mérő műszer,
- Active Cavity Radiometer (ACR) – üreges radiométer. A Föld energiaspektrumának mikrohullámú hullámhosszon való mérése.
- Solar Constant (SOLCON) – Get Away Special – napállandó mérése.
SPARTAN–201
szerkesztésTöbbször alkalmazható tudományos műhold. A műhold értéke 6 millió USD. Az első példány, a Spartan–1 (1985 – 048E) az STS–51–G segítségével végezte feladatát, a második a Challenger-katasztrófa során megsemmisült. A következő, a Spartan–201–2 (1994 – 059B) 1994-ben indult el.
Megnevezései: Shuttle Pointed Autonomous Research Tool for Astronomy (SPARTAN–201–1); SPARTAN–201–1 (1993-023B). Kódszáma SSC 22623.
Háromtengelyesen stabilizált, a stabilizálást kémiai fúvókák segítették. A küldetés 3. napján a platformot (zárt laboratórium) kihelyezték a világűrbe. A platform pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 37 kilométerre eltávolodott. A műhold két napig önállóan végezte tudományos mérési tevékenységét. Az összegyűjtött adatokat nem továbbították a Földre, hanem a fedélzeten kb. 3 km hosszúságú szalagon tárolták. Kétnapos üzemideje alatt mérte a napszél sebességét és vizsgálta a napkoronát. Az orbitális egység pályája 90,42 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 292 kilométer, apogeuma 298 kilométer volt. Hasznos tömege 1288,9 kilogramm. A platformot az adatok kiértékelése céljából a küldetés végén befogva, visszahozták a Földre.
Kilencedik nap
szerkesztés1993. április 17-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 9 napot, 6 órát, 8 percet töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert repült, 148 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet
szerkesztés(zárójelben a repülések száma az STS–56 küldetéssel együtt)
- Kenneth Cameron (2), parancsnok
- Stephen Oswald (2), pilóta
- Michael Colin Foale (2), küldetésfelelős
- Kenneth Cockrell (1), küldetésfelelős
- Ellen Ochoa (1), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet
szerkesztés- Kenneth Donald Cameron (2), parancsnok
- Stephen Scot Oswald (2), pilóta
- Michael Colin Foale (2), küldetésfelelős
- Kenneth Dale Cockrell (1), küldetésfelelős
- Ellen Ochoa (1), küldetésfelelős
Források
szerkesztés- STS–56. spacefacts.de. [2013. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- STS–56. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- STS–56. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- STS–56. ksc.nasa.gov. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- STS–56. nss.org. [2012. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)