STS–56

az amerikai űrrepülőgép repülése
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 20.

Az STS–56 az amerikai űrrepülőgép-program 54., a Discovery űrrepülőgép 16. repülése.

STS–56
Hátsó sor (B–J): Cockrell, Foale, Ochoa Első sor (B–J): Oswald, Cameron
Hátsó sor (B–J): Cockrell, Foale, Ochoa
Első sor (B–J): Oswald, Cameron
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépDiscovery
A repülés paraméterei
Start1993. április 8. 05:29:00 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma148
Leszállás
ideje1993. április 17. 11:37:23 UTC
helyeKennedy Űrközpont
Időtartam9 nap 06 óra 08 perc 23 mp
Megtett távolság6 300 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–54
STS–55
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–56 témájú médiaállományokat.
Az ATLAS–2 a Discovery rakterében

Jellemzői

szerkesztés

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki feladatok teljesítéséhez.

1993. április 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája 90,4 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 291 kilométer, apogeuma 299 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 107 346 kilogramm, leszálló tömeg 93 683 kilogramm. Szállított hasznos teher 7026 kilogramm.

Hasznos teher

szerkesztés
  1. Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőr kísérleteket végeztek. Kapcsolatot létesítettek a Mir űrállomással, több iskolával, a Föld számos rádióamatőrével.
  2. Radiation Monitoring Equipment-III (RME-III) – ionizáló sugárzás mérése (gamma, elektron, neutron és proton sugárzás).
  3. Environmental System (HERCULES) – egy módosított Nikon fényképezőgép térinformatikát alkalmaz, a földi tájékozódás érdekében (meghatározta, hogy valós időben, szélességi és hosszúsági pont megadásával mi látható a Földön, két tengeri mérföldön belül). Föld-megfigyelési rendszer katonai, környezeti, oceanográfiai és meteorológiai alkalmazásokhoz.
  4. Air Force Maui Optical Site (AMOS) – radar- és optikai megfigyelések elősegítése, a földi egységek kalibrálásának biztosítása
  5. Commercial MDA ITA Experiments (CMIX–2) – kereskedelmi megrendelésre több mint 30 orvostudományi vizsgálatot végeztek a mikrogravitációs laboratórium segítségével. Az MDA Minilab mintegy 100 folyadékkeveréket állított össze.
  6. Space Tissue Loss-3 (STL-3) – orvosbiológiai kísérletek az űrhajósokat érő változások további pontosítására, elősegítve a regenerációs folyamatokat.
  7. Physiological and Anatomical Rodent Experiment (PARE.03) – kétféle (PARE.03A és PARE.03B) patkánykísérlet (csont- és izomváz-kísérletek).

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályairányba állították. Ezt követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdakat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályára emelte.

A NASA tudományos programjának keretében a Föld felső légkörének tudományos vizsgálatát segítő űrlaboratórium – Atmospheric Laboratory for Applications and Science-2 (ATLAS–2). A program első tagja ATLAS–1 az STS–45 űrrepülőgépen szolgált. A következő ATLAS–3 szolgálatra az STS–66 fedélzetén került sor.

Feladata adatok gyűjtése a napenergia hatásának vizsgálatához, a Föld felső légkörében történő ózonréteg-változásra. A vizsgálati műszerek az űrrepülőgép rakterében, a Spacelab laboratóriumban voltak elhelyezve:

  1. Atmospheric Trace Molecule Spectroscopy (ATMOS) – Trace molekula-spektroszkóp,
  2. Millimeter Wave Atmospheric Sounder (MAS) – milliméter hullámhosszúságú légköri mérés,
  3. Shuttle Solar Backscatter Ultraviolet/A (SSBUV/A) – ultraibolya tartományban működő műszer,
  4. Solar Spectrum Measurement (SOLSPEC) – Nap színképelemző mérés,
  5. Solar Ultraviolet Irradiance Monitor (SUSIM) – ultraibolya-besugárzást mérő műszer,
  6. Active Cavity Radiometer (ACR) – üreges radiométer. A Föld energiaspektrumának mikrohullámú hullámhosszon való mérése.
  7. Solar Constant (SOLCON) – Get Away Special – napállandó mérése.

SPARTAN–201

szerkesztés
 
SPARTAN-201

Többször alkalmazható tudományos műhold. A műhold értéke 6 millió USD. Az első példány, a Spartan–1 (1985 – 048E) az STS–51–G segítségével végezte feladatát, a második a Challenger-katasztrófa során megsemmisült. A következő, a Spartan–201–2 (1994 – 059B) 1994-ben indult el.

Megnevezései: Shuttle Pointed Autonomous Research Tool for Astronomy (SPARTAN–201–1); SPARTAN–201–1 (1993-023B). Kódszáma SSC 22623.

Háromtengelyesen stabilizált, a stabilizálást kémiai fúvókák segítették. A küldetés 3. napján a platformot (zárt laboratórium) kihelyezték a világűrbe. A platform pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 37 kilométerre eltávolodott. A műhold két napig önállóan végezte tudományos mérési tevékenységét. Az összegyűjtött adatokat nem továbbították a Földre, hanem a fedélzeten kb. 3 km hosszúságú szalagon tárolták. Kétnapos üzemideje alatt mérte a napszél sebességét és vizsgálta a napkoronát. Az orbitális egység pályája 90,42 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 292 kilométer, apogeuma 298 kilométer volt. Hasznos tömege 1288,9 kilogramm. A platformot az adatok kiértékelése céljából a küldetés végén befogva, visszahozták a Földre.

Kilencedik nap

szerkesztés

1993. április 17-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 9 napot, 6 órát, 8 percet töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert repült, 148 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

szerkesztés

(zárójelben a repülések száma az STS–56 küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet

szerkesztés
  • Kenneth Donald Cameron (2), parancsnok
  • Stephen Scot Oswald (2), pilóta
  • Michael Colin Foale (2), küldetésfelelős
  • Kenneth Dale Cockrell (1), küldetésfelelős
  • Ellen Ochoa (1), küldetésfelelős
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–56 témájú médiaállományokat.
  • STS–56. spacefacts.de. [2013. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  • STS–56. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  • STS–56. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  • STS–56. ksc.nasa.gov. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  • STS–56. nss.org. [2012. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)