Főmenü megnyitása

Kenneth Donald Cameron

amerikai űrhajós

Kenneth Donald Cameron (Cleveland, Ohio, 1949, november 29. –) amerikai űrhajós, ezredes.

Kenneth Donald Cameron
Kenneth Cameron.jpg

Született 1949. november 29. (69 éves)
Cleveland
Iskolái
Rendfokozat ezredes
Űrben töltött idő 33 731 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • legionnaire of Legion of Merit
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenneth Donald Cameron témájú médiaállományokat.

ÉletpályaSzerkesztés

1970-be tengerészgyalogos tiszti képzésben részesült. Vietnámban gyalogsági szakasz parancsnok, majd az USA Saigon nagykövetségének biztonsági parancsnoka. 1973-ban kapott pilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az A–4M Skyhawks volt. Kiképzését követően egy évet Japánban szolgált. Beszéli a vietnámi és az orosz nyelvet. 1978-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) keretében Légügyi és Űrhajózási ismeretekből vizsgázott. 1979-ben a Michigan State University keretében megvédte diplomáját. 1983-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. Az F/A–18 Hornet, az A–4, és az OV–10 Bronco repülőgépek tesztelésével foglalkozott. Több mint 4000 órát repült (repülő/űrrepülő), több mint 48 különböző repülőgépen.

1984. május 23-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben, majd a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban is. Kiképzett űrhajósként az Űrrepülő Iroda megbízásából a Shuttle Avionics Integrációs Laboratory munkatársa. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–28, STS–29, STS–30, STS–33 és STS–34 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. 1994-től a NASA műveleti igazgatójaként Oroszországban dolgozott, ahol a Mir űrállomás alkalmazásáról kapott kiképzést. Három űrszolgálata alatt összesen 23 napot, 10 órát és 11 percet (562 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1996. augusztus 5-én fejezte be. A Hughes Training Inc. (Houston) ügyvezető igazgatója. 1997-től a General Motors svédországi képviselője. 2003-tól vezető mérnök, 2007-től a NASA Engineering & Safety Center (NESC) igazgatóhelyettese.

ŰrrepülésekSzerkesztés

  • STS–37, az Atlantis űrrepülőgép 8. repülésének pilótája. A Compton űrtávcsövet helyezték pályairányba. Egy űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 23 órát, 32 percet és 44 másodpercet töltött a világűrben. 3 952 972 kilométert (2 487 075 mérföldet) repült, 93 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–56, a Discovery űrrepülőgép 16. repülésének parancsnoka. A legénység az ATLAS–2 autonóm obszervatórium telepítésével és a SPARTAN–201 laboratórium kihelyezésével/visszanyerésével segítette a kutató munka eredményességét. Egy űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 6 órát és 8 percet (222 óra) töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert (3 853 997 mérföldet) repült, 148 kerülte meg a Földet.
  • STS–74, a Atlantis űrrepülőgép 15. repülésének parancsnoka. Ez volt a NASA második űrrepülőgép randevúja a Mir űrállomással. Életfeltételeket biztosító rakomány mellett a kutatási, kísérleti feladatok eszköz- és anyagállományát, csereeszközöket szállított. Sikeresen teljesítették a meghatározott programot. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 4 órát és 31 percet (196 óra) töltött a világűrben. 5 500 000 kilométert (3 400 000 mérföldet) repült, 128 kerülte meg a Földet.

ForrásokSzerkesztés