Sablon:BKV/Statisztika
Statisztikák, adatok szerkesztés
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A BKV évente 1,3 milliárd utast szállít járművein, ennek 40%-a autóbuszon, 28,1%-a villamoson, 21,9%-a metrón, 5,1%-a HÉV-en és 5,7%-a trolibuszon utazott 2010-ben.[1] Az alkalmazottak száma átlagosan 12 745 fő volt. Ebből szellemi: 2199 fő, tömegközlekedési járművezető: 5101 fő, egyéb fizikai: 4782 fő, egyéb foglalkoztatott[2] 728 fő. A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 663 km volt. A megállóhelyek száma 4998 db, az átlagos járműállomány 2828 volt.
| A járművek száma[1] | ||||
|---|---|---|---|---|
| Jármű | Járművek száma | Járművek megoszlása (%) | Viszonylatok száma (db) | Szállított utasok megoszlása (%) |
| Villamos + fogaskerekű | 604 | 21,4 | 30+1 | 28,1 |
| Trolibusz | 160 | 5,7 | 15 | 4,9 |
| Autóbusz | 1371 | 48,5 | 239 | 40,0 |
| HÉV | 294 | 10,4 | 8 | 5,1 |
| Metró + FAV | 368+23 | 13,8 | 3 | 21,9 |
| Hajó | 8 | 0,2 | 1 | – |
| Összesen: | 2828 | 100,0 | 284 | 100,0 |
A közösségi közlekedési szolgáltatás legfontosabb minőségi paramétere a biztonság. 2007-ben a Társaság szolgáltatásai során 2496 baleset történt, ebből mindössze 754 esetben volt a BKV dolgozója az okozó fél. 608 személy sérült 472 esetnél (ezek 50 esetben sajáthibás események voltak). A sajáthibás autóbusz és trolibusz balesetek ⅔-át az oldaltávolság, illetve a követési távolság rossz megválasztása és a kanyarodási szabályok megszegése okozta.
A veszteség okai és kezelése szerkesztés
Alulfinanszírozottság szerkesztés
A BKV 2007-es működési költsége 116,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek mintegy 39,5%-át teszi ki. (2007-ben a nettó menetdíjbevétel 45 974 millió forint volt, ez mintegy 1,8 milliárd forinttal magasabb az év elején tervezettnél.) Ehhez jön még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett közel 50 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 5-6 milliárd forint. A fennmaradó 15-16 milliárd forint így hiányként jelentkezett a társaság költségvetésében. A vállalat megoldásként kisebb járatritkítást és átalakított hálózatot vezetett be, melyet már a közvélemény, a szakszervezetek és a kerületek bevonásával dolgoztak ki. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésétől évi 1,1 milliárd forint megtakarítást vártak, ami teljesült is, így a 2008-ban kapott 10 milliárdos költségtérítéssel együtt a hiányt sikerült lefaragni 16,8 milliárdról 5,7 milliárd forintra. Sajnos ez a hiány 2009-ben felugrott 23,5 milliárd forintra.
2010-ben a cég hosszú évek után először nyereséget mutatott. Működési költsége[1] 126,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek a 39,3%-át teszi ki. (2010-ben a nettó menetdíjbevétel 49 541 millió forint volt) Ehhez jött még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett 48 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 11 milliárd forint. Ezen felül a Társaság kapott 5 milliárd forint működési támogatást a Fővárostól és 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az államtól. Így – a pénzügyi műveletekkel együtt – több mint 1 milliárd forint nyereséget mutatott. A táblázatból kivehető, hogyha a cég nem kap rendkívüli támogatásokat, akkor 2010-ben is – a korábbi éveknek megfelelően – közel 20 milliárdos veszteséget mutat a mérleg.
| Eredménykimutatás 2007-től 2013-ig | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megnevezés | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Megjegyzés |
| (millió Ft) | ||||||||
| Közszolgáltatási díj | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 78 875 | 123 632 | |
| Menetdíjbevétel | 45 974 | 50 908 | 50 551 | 49 541 | 51 127 | 17 832 | 102 | A jegy- és bérleteladásokból befolyó összeg |
| Menetdíjbevétel kiegészítés (GKM) | 588 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Árkiegészítés | 17 135 | 17 139 | 16 863 | 15 983 | 16 410 | 5 791 | 0 | A kedvezményes bérletek után kapott támogatás |
| Önkormányzati hozzájárulás | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | A Fővárosi Önkormányzat által fizetett rendszeres támogatás |
| Agglomerációs és kerületi tömegközlekedési bevételek | 461 | 453 | 523 | 518 | 478 | 167 | 0 | Az agglomerációs települések által fizetett szolgáltatási díj |
| Szerződéses és egyéb szolgáltatás bevétele | 893 | 916 | 709 | 874 | 915 | 785 | 777 | A szerződéses és különjáratok után befolyó összeg |
| Személyszállítási szolgáltatások ellenértéke összesen | 65 051 | 69 416 | 68 646 | 66 916 | 68 930 | 103 450 | 124 511 | |
| Egyéb tevékenység bevétele | 2 349 | 2 721 | 3 040 | 2 670 | 2 838 | 4 130 | 3 601 | |
| Egyéb üzemi bevételek | 2 365 | 5 021 | 6 068 | 7 133 | 5 235 | 6 529 | 9 008 | |
| Költségtérítés | 0 | 10 000 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | Eseti támogatás |
| Fővárosi működési támogatás | 0 | 0 | 0 | 5 000 | 0 | 20 315 | 0 | Eseti támogatás |
| Vissza nem térítendő állami támogatás | 0 | 0 | 0 | 17 500 | 24 000 | 0 | 0 | Eseti támogatás |
| Állami normatív támogatás | 32 198 | 32 198 | 32 198 | 32 198 | 32 198 | 0 | 0 | Rendszeres állami támogatás |
| I. ÜZEMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN | 101 963 | 119 356 | 109 952 | 131 417 | 133 201 | 134 421 | 137 120 | Összes üzemi bevétel |
| Anyagköltség | 8 275 | 8 078 | 9 356 | 10 033 | 11 258 | 11 197 | 12 470 | |
| Üzemeltetési gázolaj | 7 712 | 9 000 | 7 661 | 9 098 | 11 454 | 12 629 | 11 888 | |
| Vontatási áram | 6 320 | 7 614 | 8 545 | 6 783 | 8 396 | 9 293 | 9 625 | |
| Egyéb energia | 3 257 | 3 785 | 3 593 | 3 271 | 0 | 0 | 0 | |
| Igénybe vett szolgáltatások ellenértéke | 14 876 | 14 716 | 16 434 | 17 352 | 17 925 | 15 488 | 16 495 | |
| Egyéb szolgáltatások ellenértéke | 1 053 | 986 | 1 223 | 1 504 | 1 515 | 1 335 | 1 035 | |
| Eladott áruk beszerzési értéke | 47 | 78 | 121 | 210 | 263 | 375 | 128 | |
| Eladott (közvetített) szolgáltatások ellenértéke | 3 254 | 4 459 | 5 140 | 5 130 | 5 121 | 2 767 | 1 539 | |
| Anyagi jellegű ráfordítások | 44 794 | 48 716 | 50 073 | 53 381 | 55 932 | 53 084 | 53 180 | A működéshez szükséges anyagi jellegű kiadások |
| Bérköltség | 36 682 | 37 521 | 40 043 | 39 320 | 40 650 | 39 487 | 39 204 | |
| Személyi jellegű egyéb kifizetések | 7 238 | 5 860 | 5 931 | 6 173 | 6 215 | 2 861 | 2 914 | |
| Bérjárulékok | 13 396 | 13 781 | 14 709 | 13 496 | 14 467 | 13 986 | 13 478 | |
| Személyi jellegű ráfordítások | 57 316 | 57 162 | 60 683 | 58 989 | 61 332 | 56 334 | 55 596 | Az összes BKV-dolgozó teljes bérköltsége |
| Értékcsökkenési leírás | 14 866 | 15 026 | 15 465 | 15 587 | 15 717 | 19 210 | 22 929 | |
| Egyéb üzemi ráfordítások | 2 451 | 1 564 | 2 316 | 2 427 | 3 324 | 4 783 | 6 016 | |
| Aktivált saját teljesítmények értéke | -3 181 | -3 034 | -3 904 | -4 167 | -3 928 | -2 168 | -3 570 | |
| I. ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN | 116 246 | 119 434 | 126 633 | 126 217 | 132 377 | 131 243 | 134 151 | |
| I. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE | -14 283 | -78 | -16 681 | 5 200 | 824 | 3 178 | 2 969 | Részeredmény: Üzemi tevékenység (I.) |
| II. Pénzügyi műveletek bevételei | 579 | 1 356 | 864 | 1 080 | 777 | 144 | 329 | |
| II. Pénzügyi műveletek ráfordításai | 6 775 | 6 714 | 7 445 | 5 008 | 7 232 | 6 507 | 4 646 | |
| II. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE | -6 196 | -5 358 | -6 581 | -3 928 | -6 455 | -6 363 | -4 317 | Részeredmény: Pénzügyi műveletek (II.) |
| SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY | -20 479 | -5 436 | -23 262 | 1 272 | -5 631 | -3 185 | -1 348 | Részeredmény: Üzemi tevékenység (I.) + Pénzügyi műveletek (II.) |
| III. Rendkívüli bevételek | 3 901 | 241 | 12 | 2 383 | 9 | 67 | 1 182 | |
| III. Rendkívüli ráfordítások | 252 | 547 | 275 | 2 637 | 271 | 128 | 1 323 | |
| III. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY | 3 649 | -306 | -263 | -254 | -262 | -61 | -141 | Részeredmény: Rendkívüli műveletek (III.) |
| ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | -16 830 | -5 742 | -23 525 | 1 018 | -5 893 | -3 246 | -1 489 | Üzemi tevékenység (I.) + Pénzügyi műveletek (II.) + Rendkívüli műveletek (III.) |
Bliccelés szerkesztés
A BKV felmérése szerint a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át teszi ki, ami több milliárdos[3] kárt okoz a vállalatnak (a BKV bliccelésből eredő kinnlévősége a 2007. év végén 15 milliárd[4] forint volt). Rövid távú megoldásként a cég a bevételkiesést az ellenőrzés szigorításával igyekszik csökkenteni, nem eredménytelenül: a napi bevétel 7-8 millióval növekedett.[5] Emellett akciót hirdettek „Blicc Over” elnevezéssel, melynek lényege, hogy 2007. október 18. és november 24. között 20%-os kedvezménnyel rendezhették bliccelésből eredő tartozásukat a 2002 után megbüntetett utasok. Ennek eredményeként közel 80 millió[6] forintot fizettek be a bliccelők. A fennmaradó tartozásokat a BKV követeléskezelő cégeknek kívánja eladni. – Hosszabb távú megoldásként a csipkártyás rendszer bevezetését tervezik, amely költséges ugyan, de jelentősen visszaszorítaná a bliccelést a különböző viszonylatokon,[7] azonban az elektronikus jegyrendszer megvalósítása csak 2019 után várható.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Éves jelentés 2010. (BKV.hu, 2012. január 25., PDF-fájl)
- ↑ Egyéb foglalkoztatottak: nem teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, járművezető tanulók, szakmunkás tanulók, nyugdíjas besegítők
- ↑ Bliccelés elleni küzdelem a körúton is (Ma.hu, 2007. szeptember 3.)
- ↑ Közel 60 millió forintot fizettek be a bliccelők a BKV-nak (HVG.hu, 2007. november 26.)
- ↑ Kontroll: napi hétmilliós plusz bevétel a BKV-nak (HírTv.hu, 2007. április 16.)
- ↑ Blicc over: siker vagy kudarc a BKV behajtási akciója? (Népszabadság Online, 2007. november 27.)
- ↑ Jönnek a kapuk és chipkártyák a metróban (Index, 2004. november 16.)