Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek/2009-21

< Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek
II. Lajos holttestének megtalálásaSzékely Bertalan festményén
II. Lajos holttestének megtalálása
Székely Bertalan festményén

A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság és Horvátország ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt Csehország és a Német Birodalom, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak.

A katonai vereségnek számtalan oka volt, ezek közül is legtöbbnek a gyökerei évtizedekre visszamenőleg keresendők. A Mátyás királyt követő II. Ulászló hozzá nem értő kormányzása során az ország az anarchia állapotába süllyedt.

A 15. század második felétől a Török Birodalom tovább erősödött, I. Szulejmán török szultán Nyugat-Európa meghódítását helyezte kilátásba. Franciaország – az egyik nagyhatalom – Törökországgal igyekezett szövetségi viszonyt kialakítani, hogy ellenségeit – a németeket és spanyolokat – török fegyverekkel győzze le. Spanyolország ebben az időben szintén hadban állt az Oszmán Birodalommal.

1526-ban a mohácsi síkon, a „magyar Rigóföldön meghalt II. Lajos király, ezzel eldőlt az ország sorsa. A trónt ezután a Habsburgok foglalták el, akik nem törődtek a török elleni háborúval, részben saját érdekeik miatt, részben a protestantizmus terjedése, Németország széttagoltsága és a francia terjeszkedés miatt, következésképp nem látták annak szükségességét, hogy a törököt kiverjék Közép-Európából.