Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-27-1
Selyemnek a köznyelv általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) mirigyváladékát nevezi; ez fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben selyem minden rovar a hernyóselyemhez hasonló mirigyváladéka. Ilyen például a vadselyem és a pókselyem is.
A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyéből kiváló finom, fényes, rugalmas szál, a textiliparban felhasznált állati eredetű szálasanyagok egyike. Szőhetőségét a kínaiak már időszámításunk előtt 3000 évvel felismerték. 2007-ben egy ásatáson Csianghszi tartományban egy sírban 2500 évesre taksált korú színes selyemszövet-darabot találtak. Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megőrizték. Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amit a híres selyemúton (ami valójában több ágon is haladt Ázsián és Európán át) szállítottak egészen Rómáig. Ma is Kína a legtöbb selymet termelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, és ennek mintegy 72%-át Kínában állítják elő. A selyem ma is nagyon fontos szerepet tölt be ruházkodásunkban és a lakástextíliák (takarók, ágyneműhuzatok, kárpitanyag) között.
Az ismert kínai gondolkodó, Konfuciusz szerint a selyem története Kr. e. 2640 körülre nyúlik vissza. A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult, és hosszú, finom fonalat eresztett. E véletlennek köszönhetően indult volna el világhódító útjára a hernyóselyem.
2009-ben a pakisztáni Harappában találtak olyan, radiokarbon-módszerrel Kr. e. 2450–2200 közé datált selyemszálakat, amelyeket más lepkefajok (Antheraea assamensis, Antheraea mylitta) hernyói szőttek — ez azt bizonyítja, hogy az Indus-völgyi civilizáció Kínától függetlenül ismerte a selymet. Némileg a különböző fajok szálainak feldolgozása is eltér egymástól. Ezeknek a lepkéknek a selymeit napjainkban nem használják.