A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj. Régi, már nem használatos elnevezései: selymér, selyembogár[1] vagy szederselymér[2]

Selyemlepke
Felnőtt selyemlepke
Felnőtt selyemlepke
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea)
Csoport: Bombyciformes
Család: Selyemlepkefélék (Bombycidae)
Nem: Bombyx
Faj: B. mori
Tudományos név
Bombyx mori
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selyemlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemlepke témájú médiaállományokat és Selyemlepke témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Japánban és Kínában tenyésztik a legnagyobb számban, de a volt Szovjetunió területén, Indiában, Pakisztánban, Törökországban, Franciaországban és Olaszországban is vannak selyemlepkét tenyésztő farmok. A selyemlepke vadon élő őse már nem található meg a szabad természetben. Évszázadok óta hatalmas állományait tenyésztik selymük mennyisége és minősége miatt.

Megjelenése szerkesztés

A kifejlett selyemlepkéknek két pár szárnyuk van. Szárnyfesztávolságuk 10 centiméter. A hernyó hossza 8,5 centiméter. A háziasított Bombyx mori ennél sokkal kisebb: szárnyfesztávolsága 3-4 centiméter, hernyója 7-8 centiméter, s változatos mintázatú a fajtavariánstól függően. A hernyónak rágószájszerve van, a kifejlett lepke szájszerve azonban csökevényes. A lepke fehér, vagy drapp színű, nagyon halvány vonalakkal mintázva.

Életmódja szerkesztés

A selyemlepke csak háziasított fajként létezik. Tápláléka az eperfa leveléből áll. A kifejlett állat 3-5 napig él, a hernyók pedig 4-6 hétig élnek.

Szaporodása szerkesztés

A kifejlett lepkéknek a gubóból való kibújást követően rögtön párosodniuk kell. A nőstény erős szagjelekkel csalogatja a hímet, amely legyezőszerűen megnagyobbodott csápjával érzékeli az üzenetet. A nőstény egy levélen helyezi el maximum 500 petéjét, ezt követően hamarosan elpusztul. A lárvák kibújáskor feketék és szőrösek; kelésük időpontja a környezet hőmérsékletétől függ. A hernyó fejlődése során többször is vedlik, végül fehér színű és csupasz testű lesz. A hernyó hat hétig táplálkozik, majd a növény szárán selyemgubót sző maga köré, amelyben bebábozódik. A bebábozódás és a lepke előbújása között 2-3 hét telik el.

Érdekességek szerkesztés

 
Pondegi, selyemhernyóból készült koreai étel
 
Selyemlepke hernyója
 
A selyemszál a selyemhernyók gubóiból készül, mivel a selyemszálat nem lehet legombolyítani, ha már a lepke kibújt, ezért még báb állapotban elpusztítják a "fojtás" alkalmával, amit meleg levegővel való szárítással oldanak meg. Ezután a gubókat főzik, majd a selyemszálakat felgombolyítják[3]

A selyemlepkét több mint 4000 évvel ezelőtt Kínában kezdték el tenyészteni.

A gubó egyetlen selyemfonálból áll, melynek hossza a 3 kilométert is elérheti.

A selyem minőségét annak finomsága határozza meg, amit denier-ben (ejtsd: dönié, rövidítve: den) mérnek. Ez a mérőszám 9000 méter hosszú selyemszál tömegét adja meg grammban.

A selyemlepke bábállapotú hernyóját nassolnivalóként is fogyasztják Ázsia több országában, Koreában például pondegi (번데기) néven, utcai árusoknál, éttermekben és konzerv formában is kapható.[4][5]

Rokon fajok szerkesztés

Két másik selyemlepke faj: az Antherea mylitta és az Attacus atlas.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Selymér (A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi)
  2. Selyembogarak tenyésztése (Vasárnapi Ujság 1854-1860)
  3. Selyem — „A fonalak királynője”, wol.jw.org
  4. Beondegi (번데기). Koreataset. [2014. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
  5. Irreverent duo shoots raw video taste tests of canned foods. Yonhap News, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2014. május 18.)

Források szerkesztés

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk szerkesztés

  • Seidenraupen, Entwicklungsländerstudien. Grundgegebenheiten: Tierische Produktion, Update, Lehrveranstaltung "Einführung in Entwicklungsländerstudien". HBI Stuttgart, 1998/99 (német nyelven), Stuttgart: Margarete Payer (2001. február 21.). Hozzáférés ideje: 2009. február 12.  Teile: 1. 2. 3. Magas nívójú ismertetés a selyemhernyótenyésztésről, sok ábrával.
  • Gróf Széchenyi István: Selyemrül
  • Henrik Henking: Seidenbau und Seide-Gewerbe in Ungarn. Oedenburg, 1844. Online (Gróf Széchenyi Istvánnak ajánlva) - Magyarországon letelepedett szakember. Szinnyei

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés