A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben
az avasi református templommal

Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy utcánál alig szélesebb közterület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között. Jelentősebb épületei az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlen közelében van az avasi református templom, valamint a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a lebontott malom helyén ráláthatunk a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva vizére. A Széchenyi utcának a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusúak, a főutcától távolodva azonban enyhül a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá, egyre természetközelibbé válnak. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így mintha a természetre nyílna ablak.

Az 1878-as miskolci árvíz után elrendelték a Szinvára épített malmok lebontását és a malomárok feltöltését. A mai tér helyén álló, úgynevezett „Papmalom” azonban a rendelet dacára még 1890-ben is működött. 1891-ben már komolyan követelték a malom lebontását és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítését — ugyanekkor a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet. A teret nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdték beépíteni. A lebontott malom helyét a város közgyűlése először Papmalom térnek nevezte el, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már el is készült; vele szemben körülbelül ugyanekkor épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzata tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; a látványt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült javítani.

A Diószeghy-ház és a főutca között állt pékség helyére 1894–1895 között húzták fel azt a házat, amely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült meg. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulójára állították fel a téren Róna József Kossuth-szobrát; ez az országban az államférfi legrégibb egész alakos köztéri szobra.