A selyemhernyó gubói
A selyemhernyó gubói
Selyemutak hálózata
Selyemutak hálózata

Selyemnek a köznyelv általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) mirigyváladékát nevezi; ez fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben selyem minden rovarnak a hernyóselyemhez hasonló mirigyváladéka. Ilyen például a vadselyem és a pókselyem.

A hernyóselyem a selyemhernyó mirigyéből kiváló finom, fényes, rugalmas szál, a textiliparban használt állati eredetű szálasanyagok egyike. Szőhetőségét a kínaiak már időszámításunk előtt 3000 évvel felismerték. 2007-ben egy ásatáson Csianghszi tartományban egy sírban 2500 évesre taksált színes selyemszövet-darabot találtak. Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megőrizték. Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amit a híres selyemúton (ami valójában több ágon haladt Ázsián és Európán át) szállítottak egészen Rómáig. Ma is Kína a legtöbb selymet termelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, aminek mintegy 72%-át Kínában állítják elő. Ma is nagyon fontos szerepet tölt be ruházkodásunkban és a lakástextíliák (takarók, ágyneműhuzatok, kárpitanyag) között.

Az ismert kínai gondolkodó, Konfuciusz szerint a selyem története Kr. e. 2640 körülre nyúlik vissza. A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult, és hosszú, finom fonalat eresztett. E véletlen indíthatta világhódító útjára a hernyóselymet.

2009-ben a pakisztáni Harappában találtak olyan, radiokarbon-módszerrel Kr. e. 2450–2200 közé datált selyemszálakat, amelyek anyagát más lepkefajok (Antheraea assamensis, Antheraea mylitta) hernyóiból nyerték. Ez azt mutatja, hogy az Indus-völgyi civilizáció Kínától függetlenül ismerte a selymet. Az egyes fajok szálainak feldolgozása némileg különbözött. Ezeknek a lepkéknek a selymét napjainkban nem használják.