Schmidt Ágoston
Schmidt Ágoston (Ferencfalva, 1845. február 3. – Budapest, 1902. december 31.) piarista matematika-, fizika- és kémiatanár, egyetemi magántanár, Jedlik Ányos tanítványa.
| Schmidt Ágoston | |
_piarista_tan%C3%A1r.JPG) | |
| Született | 1845. február 3. Ferencfalva |
| Elhunyt | 1902. december 31. (57 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus |
| Iskolái | Temesvári Piarista Gimnázium |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schmidt Ágoston témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága
szerkesztésA gimnázium alsó négy osztályát a Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte, és már tizenöt évesen úgy döntött, hogy belép a piarista rendbe. Tanulmányait Kecskeméten, majd Budapesten folytatta. Tanári pályafutását 1864-ben kezdte. Tanított Magyaróvárott, Selmecbányán, Temesvárott, Kecskeméten, Kolozsvárott és Budapesten. Közben elvégezte a tanárképzőt, ahol Jedlik Ányos tanítványa volt. 1873-ban Rostockban matematikából doktorált.
„Az 1902. évi érettségi vizsgálatokon láttam őt mint tanárt — mondja róla Bartoniek Géza, az Eötvös-collegium érdemes igazgatója — s mondhatom, vizsgálásának módja rendkívül érdekes volt. Egészen az ő egyéniségének nyilatkozása volt minden kérdése: ő örökké spekuláló és általánosító szellem volt s valóságos virtuozitással tudta a kérdéseket úgy feltenni, hogy a kérdezett vizsgálattevő nagy területről volt kénytelen felelni. A részletek nála egészen eltűntek, csak széles kapcsolatban jöttek szóba. Ebből arra következtettem, hogy tanítása a gondolkodó ifjúra rendkívül érdekes lehetett, amennyiben örökös okoskodásra kényszerítette.”
1874 és 1879 között magántanárként a kolozsvári egyetemen matematikát tanított. A két matematikai tanszéken akkor ő volt az egyetlen, akinek doktori címe volt. Ugyanis Brassai Sámuel és Martin Lajos autodidakták voltak, doktori címet nem szereztek, csupán díszdoktorai voltak az egyetemnek. Réthy Mór, aki 1874-ben doktorált, akkor a fizika tanszéken tanított. Schmidt Ágoston tartott először órákat az egyetemen számelméletből, komplex függvényekből, lineáris algebrából, analitikus mértanból, elliptikus függvényekből, valószínűségszámításból és matematikatörténetből.
Az 1891-ben alapított Matematikai és Fizikai Társulat egyik alelnöke volt (a másik Kőnig Gyula, elnöke pedig Eötvös Loránd).[2]
Sírja a budapesti Kerepesi temető B. 155-ös parcellájában található.[3]
Könyvei
szerkesztés- Számtan, Algebra, Geometria és Geometria elemei című könyvek (az osztrák Franz Mocznik munkájának átdolgozása)
- Elemi mennyiségtan
- Algebra polgári iskolák számára (3 kiadás)
- Természettan
- Fizikai földrajz (11 kiadás)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Oláh-Gál Róbert: Egy elfelejtett piarista tudóstanár: Schmidt Ágoston (1845–1902), Szabadság, 2012. jan. 25.
- ↑ Radnai Gyula: Hetvenöt éve történt, KöMaL, 1991/október, 321-324. old. Online hozzáférés
- ↑ TÁRSULATUNK ALAPÍTÓ TAGJAI A NEMZETI PANTHEONBAN. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 25.)
Források
szerkesztés- Oláh-Gál Róbert: Egy elfelejtett piarista tudóstanár: Schmidt Ágoston (1845–1902), Szabadság, 2012. jan. 25. Online hozzáférés: itt Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben és itt.
További információk
szerkesztés- Tudósnaptár
- Pallas Nagylexikon
- Radnai Gyula: AZ EÖTVÖS VERSENY CENTENÁRIUMÁN, Fizikai Szemle, 1994 Online hozzáférés[halott link]