Főmenü megnyitása

Réthy Mór

(1846–1925) magyar matematikus

Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9.[1]Budapest, 1925. október 16.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Réthy Mór
Réthy Mór matemetikus.jpeg
Életrajzi adatok
Született1846. november 9.
magyar Nagykőrös
Elhunyt1925. október 16. (78 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Születési neve Rothbaum Mór
Ismeretes mint matematikus
Állampolgárság magyar
Házastárs Finály Etelka (1870–1883)
Steiner Johanna (1887–1924)
Schwarcz Julianna (1924–1925)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
budai és a bécsi Műegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Göttingenben és Heidelberg
Pályafutása
Munkahelyek
kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékének egyetemi tanára
budapesti Műegyetem a geometria, majd az elméleti fizika tanára
Szakmai kitüntetések
MTA Marczibányi-díja
Akadémiai tagság 1878 levelező tag, 1900 rendes tag

Hatással voltak rá Bolyai János és Bolyai Farkas
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Mór témájú médiaállományokat.
Síremléke a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben (5B-11-3)

ÉletpályájaSzerkesztés

A budai és a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után állami ösztöndíjjal a göttingai és a heidelbergi egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust, majd a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékére hívták meg egyetemi tanárnak. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora volt. 1886-tól a budapesti Műegyetemen a geometria, utóbb az elméleti fizika tanára, több ízben pedig az egyetem dékánja. Legismertebb tanítványa Kármán Tódor volt. Alapító tagja az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak.

Nagy szerepe volt a kolozsvári matematikai iskola kialakításában. Réthy érdeme, hogy Kolozsvárra kerültek olyan híres matematikusok, mint Vályi Gyula, Farkas Gyula és Schlesinger Lajos.[2]

Nemzetközi ismeretségét mutatja, hogy 1924-ben megkapta a heidelbergi egyetem jubiláris doktori díszoklevelét.

MunkásságaSzerkesztés

Matematikai munkásságának azok az értekezései a legjelentősebbek, amelyekben Bolyai János és Bolyai Farkas hagyatékát dolgozta fel és néhány eredményüket részletesebben kidolgozta. Kolozsvári tanári pályafutása kezdetén A háromméretű homogén tér úgynevezett nem-euklidikus síktani trigonometriája című (értekezés formájában is közzétett) előadásával Bolyai János Appendixének tanulmányozására buzdította az érdeklődőket. Munkájában a Bolyai-féle trigonometriát eredeti elgondolások alapján építette fel. A végszerűen egyenlő területek Bolyai Farkastól fölvetett kérdésének megoldásával a geometria érdekes, új fejezetét nyitotta meg. Fizikai vizsgálataiból kiemelendők az inkompreszszibilis (összenyomhatatlan) folyadéksugár alakjára vonatkozó eredményei. A számításokban komplex függvénytani eszközöket alkalmazott. Nagy fontosságúak az Ostwald-féle elvekre, valamint a mechanika klasszikus elveire vonatkozó kutatásai. Az elsők között volt, aki fizikai vizsgálataiban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.

MűveiSzerkesztés

Tanulmányai magyar szakfolyóiratokban, de főleg a Mathematische Annalen-ben jelentek meg. A Magyar Tudományos Akadémia őt bízta meg Bolyai Farkas Tentamen-jének az újra kiadásával (Kőnig Gyulával). Tanulmányai a következő folyóiratokban jelentek meg: Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság Értesítőj, Akadémiai Értesítő, Poggendorff-féle Annalen, Természettudományi Közlöny, Wiedemann Annalen, Mathematikai és Fizikai Lapok, Mathematikai és Természettudományi Értesítő.

Önálló kötetei

JegyzetekSzerkesztés

  1. Réthy Mór (magyar nyelven). Zsidó Lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 8.). Sok lexikonban helytelenül 1848 szerepel születési évének.
  2. Oláh-Gál Róbert: Szemelvények Réthy Mór levelezéséből, Polygon, 20. kötet 2. szám, 2012. május

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés