Réthy Mór

	Réthy Mór
	Életrajzi adatok
Született	1846. november 9.; Nagykőrös
Elhunyt	1925. október 16. (78 évesen); Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Születési neve	Rothbaum Mór
Ismeretes mint	matematikus; fizikus; tudós; egyetemi oktató; dékán; szerkesztő;
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Finály Etelka (1870–1883); Steiner Johanna (1887–1924); Schwarcz Julianna (1924–1925)
Iskolái	Heidelbergi Egyetem
	Iskolái
Felsőoktatási; intézmény	budai és a bécsi Műegyetem
Más felsőoktatási; intézmény	Göttingenben és Heidelberg
	Pályafutása
Tudományos fokozat	PhD
	Munkahelyek
kolozsvári tudományegyetem	mennyiségtani fizika tanszékének egyetemi tanára
budapesti Műegyetem	a geometria, majd az elméleti fizika tanára
	Szakmai kitüntetések
	MTA Marczibányi-díja
Akadémiai tagság	1878 levelező tag, 1900 rendes tag
Hatással voltak rá	Bolyai János és Bolyai Farkas
	A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Mór témájú médiaállományokat.

Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9.^[1] – Budapest, 1925. október 16.) matematikus, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

A budai és a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után állami ösztöndíjjal a göttingai és a heidelbergi egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust, majd a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékére hívták meg egyetemi tanárnak. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora volt. 1886-tól a budapesti Műegyetemen a geometria, utóbb az elméleti fizika tanára, több ízben pedig az egyetem dékánja. Legismertebb tanítványa Kármán Tódor volt. Alapító tagja az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak.

Nagy szerepe volt a kolozsvári matematikai iskola kialakításában. Réthy érdeme, hogy Kolozsvárra kerültek olyan híres matematikusok, mint Vályi Gyula, Farkas Gyula és Schlesinger Lajos.^[2]

Nemzetközi ismeretségét mutatja, hogy 1924-ben megkapta a heidelbergi egyetem jubiláris doktori díszoklevelét.

Munkássága

Matematikai munkásságának azok az értekezései a legjelentősebbek, amelyekben Bolyai János és Bolyai Farkas hagyatékát dolgozta fel és néhány eredményüket részletesebben kidolgozta. Kolozsvári tanári pályafutása kezdetén A háromméretű homogén tér úgynevezett nem-euklidikus síktani trigonometriája című (értekezés formájában is közzétett) előadásával Bolyai János Appendixének tanulmányozására buzdította az érdeklődőket. Munkájában a Bolyai-féle trigonometriát eredeti elgondolások alapján építette fel. A végszerűen egyenlő területek Bolyai Farkastól fölvetett kérdésének megoldásával a geometria érdekes, új fejezetét nyitotta meg. Fizikai vizsgálataiból kiemelendők az inkompreszszibilis (összenyomhatatlan) folyadéksugár alakjára vonatkozó eredményei. A számításokban komplex függvénytani eszközöket alkalmazott. Nagy fontosságúak az Ostwald-féle elvekre, valamint a mechanika klasszikus elveire vonatkozó kutatásai. Az elsők között volt, aki fizikai vizsgálataiban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.

Művei

Tanulmányai magyar szakfolyóiratokban, de főleg a Mathematische Annalen-ben jelentek meg. A Magyar Tudományos Akadémia őt bízta meg Bolyai Farkas Tentamen-jének az újra kiadásával (Kőnig Gyulával). Tanulmányai a következő folyóiratokban jelentek meg: Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság Értesítőj, Akadémiai Értesítő, Poggendorff-féle Annalen, Természettudományi Közlöny, Wiedemann Annalen, Mathematikai és Fizikai Lapok, Mathematikai és Természettudományi Értesítő.

Önálló kötetei

A diffractió elméletéhez (1874)
A kerületre redukálható felület egészletek elméletéhez (1874)
A háromméretű homogén tér ún. nem-euklidikus síktani trigonometriája (1875)
A propeller és peripeller felületek elméletéhez (1875)
A fény törése és visszaverése (1880)
A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való forgatásának magyarázata (1880)
Végszerűen egyenlő területek (1890)
Folyadéksugarak (1894)
Über schwere Flüssigstrahlen (1898)

Jegyzetek

↑ Réthy Mór (magyar nyelven). Zsidó Lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 8.). Sok lexikonban helytelenül 1848 szerepel születési évének.
↑ Oláh-Gál Róbert: Szemelvények Réthy Mór levelezéséből, Polygon, 20. kötet 2. szám, 2012. május

Források

Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 677–678. o. ISBN 963-85433-5-3
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. 1929. Online hozzáférés
The MacTutor History of Mathematics archive
Oláh-Gál Róbert: Az értől az óceánig: Réthy Mór (1846–1925) akadémikus élete és munkássága, Sajtó alá rend.: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2013., ISBN 978-615-5365-04-1, 222 o. (Réthy teljes életmű-bibliográfiájával.)

További információk

Rados Gusztáv: Réthy Mór. Akadémiai Értesítő, 1925.
Szénássy Barna: Réthy Mór^{[halott link]}
Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 44. sz.
Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 2000. 43. sz.
Réthy Mór sírja
Réthy Mór-emlékkonferencia, Szabadság, 2008. november 18. Online hozzáférés^{[halott link]}
Oláh-Gál Róbert: Réthy Mór és Tullio Levi-Civita, Fizikai Szemle, 2011. 7-8. sz. Online hozzáférés
Oláh-Gál Róbert: Finály Henrik és Trefort Ágoston, Művelődés, 2012. június Online hozzáférés
Helytörténeti gyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

[1] Réthy Mór (magyar nyelven). Zsidó Lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 8.). Sok lexikonban helytelenül 1848 szerepel születési évének.

[2] Oláh-Gál Róbert: Szemelvények Réthy Mór levelezéséből, Polygon, 20. kötet 2. szám, 2012. május

[1]

[2]

Réthy Mór

Életrajzi adatok
Született	1846. november 9. Nagykőrös
Elhunyt	1925. október 16. (78 évesen) Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Születési neve	Rothbaum Mór
Ismeretes mint	matematikus fizikus tudós egyetemi oktató dékán szerkesztő
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Finály Etelka (1870–1883) Steiner Johanna (1887–1924) Schwarcz Julianna (1924–1925)
Iskolái	Heidelbergi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	budai és a bécsi Műegyetem
Más felsőoktatási intézmény	Göttingenben és Heidelberg
Pályafutása
Tudományos fokozat	PhD
Munkahelyek
kolozsvári tudományegyetem	mennyiségtani fizika tanszékének egyetemi tanára
budapesti Műegyetem	a geometria, majd az elméleti fizika tanára
Szakmai kitüntetések
MTA Marczibányi-díja
Akadémiai tagság	1878 levelező tag, 1900 rendes tag

Hatással voltak rá	Bolyai János és Bolyai Farkas
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Mór témájú médiaállományokat.