Schwartzer Ottó

(1853–1913) küngösi báró, orvosdoktor, főrendiházi tag, magyar királyi udvari tanácsos, egyetemi magántanár, elme-ideggyógyintézeti főorvos

Babarci Schwartzer Ottó (Buda, 1853. december 22.Budapest, 1913. október 21.) küngösi báró, orvosdoktor, főrendiházi tag, magyar királyi udvari tanácsos, egyetemi magántanár, elme-ideggyógyintézeti főorvos, Schwartzer Ferenc orvosdoktor fia. Művei Babarczi Schwartzer Ottó néven jelentek meg.

Schwartzer Ottó
1906 körül
1906 körül
Született babarci Schwartzer Ottó
1853. december 22.
Buda
Elhunyt 1913. október 21. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiSchwartzer Ferenc
Foglalkozása orvos,
főrendiházi tag,
udvari tanácsos,
egyetemi magántanár
Sírhely Fiumei Úti Sírkert (9/2-1-35/36)[1]

ÉleteSzerkesztés

Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1877-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Apja mellett kizárólag az ideg- és elmegyógyászat tanulmányozásának szentelte idejét. 1878-ban már a budai magán-elmegyógyászati intézet vezetője lett egészen 1910-ig. Tudományos működése folytán kiváló helyet foglalt el a kor elmegyógyászai között. 1883-tól az Országos Közegészségi Tanács tagja volt. 1885-ben a budapesti egyetem jogi fakultásán a törvényszéki lélek- és elmekórtan magántanárává képesítték. Szilágyi Dezső megbízta az igazságügyi orvosi tanácsra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásával, majd a tanács életbeléptetése után annak alelnökévé nevezték ki. 1897-ben a Magyar Vöröskereszt Egyesület főgondnokhelyettesévé, majd 1898-ban főgondnokká és 1899-ben Lajos Győző főherceg által megbízottá nevezték ki. Kiváló működéseért még több ízben részesült kitüntetésben: megkapta a III. osztályú vaskoronarendet, a Medsidje-rendet és a Szent Száva-rend csillagos középkeresztjét. Ezenkívül a német lovagrend tagja, több külföldi érdemrend tulajdonosa volt. Tagja volt a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának, az országos szövetség alelnöke, a budapesti orvosi szövetség elnöke; 1900. április 20-án a magyar királyi udvari tanácsosi címet kapta. 1905-ben főrendiházi tag lett, 1910-ben magyar bárói rangra emelték.

Cikkei a Pester medicin.-chirurgische Pressében (1879. Die thermische Behandlung der maniakalischen Phase der Psychoneurose); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Az orvosi szakértő mint tanu, 1900. Az elmebetegügyi törvényhozás fejlődése hazánkban az utolsó ötven év alatt); a Jogi Lexikonban (1899, 1900, 1903. Törvényszék-elmekórtani rész); a Sociális Naptárban (1906. A gyermek szellemi életének fejlődése)

MunkáiSzerkesztés

  • Die Bewusstlosigkeitszustände als Strafausschliessungsgründe. Tübingen, 1878
  • A psychoneurosis izgultsági szakának thermikus kezeléséről. Bpest, 1879 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
  • Die transitorische Tobsucht. Wien, 1880
  • A babonaság és beszámíthatóság. Uo. 1881 (Különny. a Gyógyászatból)
  • Valami az idegességről. Uo. 1886
  • Törvényszéki elmekórtani levelek. Uo. 1887 (Ism. Budapesti Szemle LIII.)
  • Az intézeteken kívül levő elmebetegek és hülyék statisztikája. Uo. 1887 (Különny. a Gyógyászatból)
  • A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Krafft-Ebing művének ford. Uo. 1888 (Előszó 1885. 2. kiadás. Uo. 1891)
  • A szerelem physiologiája. Uo. 1888
  • Az álomról. Uo. 1888 (Különny. a Gyógyászatból)
  • «Csák», Vörösmarty Mihály tébolyalakja. Uo. 1890. (Németül is. Uo. 1890 Ism. Ung. Revue)
  • Psychiatriai jegyzetek. Uo. 1894
  • Az elmebetegek jogvédelme. Uo. 1895
  • Közigazgatási elmekórtan. Uo. 1897
  • A magyar szent korona orsz. vöröskereszt-egylete Nachlup Adolf üdülőház szabályzata és házirendje. Uo. 1899
  • A magyar szent korona orsz. vöröskereszt egylete központi irodájának szolgálati, ügyviteli és fegyelmi szabályzata indokolással. Uo. 1899
  • A m. orsz. vöröskereszt-egylet Erzsébet kórházának alapszabályzata indokolással. Uo. 1899
  • Az állami elmegyógyintézeti orvosok helyzetéről. Uo. 1900 (Kül. ny. az Orvosi Hetilapból)
  • A gyermek szellemi életéből. Uo. 1901. (Németül. Uo. 1901)
  • Psychiatrische Festrede. Uo. 1901
  • A magánorvoslás díjazásának kérdése a biróság előtt. Uo. 1901 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
  • A m. orsz. vöröskereszt-egylet ápolónői tanfolyamának, ápolónői intézetének és szabadságolt ápolónőinek szabályzata indokolással. Uo. 1901
  • A m. orsz. vöröskereszt tudósító irodájának szervezeti szabályai. Uo. 1901
  • A m. és osztrák vöröskereszt társulat közös központi értesítőirodájának szervezeti szabályai és ügyrendje. Uo. 1901
  • Az elmebetegügyi törvény alapelvei. Uo. 1902
  • Psychiatriai beszéd a békésvármegyei elmegyógyító intézetnek bemutatásakor a békés-gyulai közegészségi egyesület közgyűlésén. Uo. 1902
  • Az elmegyógyintézetek ablakrendszerének kérdéséhez. Uo. 1902 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
  • Az elmebetegügyi törvény. Előadói tervezet. Uo. 1903
  • Das ungarische Rote Kreuz. Uo. 1904
  • A m. szent korona országai vöröskereszt-egyletének története. Uo. 1904 (gróf Csekonics Endrével együtt)
  • Az elmebetegügyi törvényre vonatkozó életbeléptetési és végrehajtási rendelet előadói tervezete. Uo. 1903
  • A korlátolt beszámíthatóság. Uo. 1907 (Klinikai Füzetek XVI. 12.)
  • A gyermek lelki világából. Uo. 1907 (Ism. Budapesti Hirlap 128. sz.)
  • Jahresbericht pro 1894. sat. évenként

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés