Főmenü megnyitása

Schwarzenau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 1505 lakosa volt.

Schwarzenau
A schwarzenaui kastély
A schwarzenaui kastély
Schwarzenau címere
Schwarzenau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Zwettli járás
Irányítószám 3900
Körzethívószám 02849
Forgalmi rendszám ZT
Népesség
Teljes népesség
  • 1521 fő (2016. jan. 1.)
  • 1532 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület28,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schwarzenau (Ausztria)
Schwarzenau
Schwarzenau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 44′, k. h. 15° 15′Koordináták: é. sz. 48° 44′, k. h. 15° 15′
Schwarzenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwarzenau témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Schwarzenau a Zwettli járásban
 
A Mária szíve-plébániatemplom
 
A Szt. Márton-plébániatemplom

Schwarzenau Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik, a Thaya folyó mentén. Területének 16,7%-a erdő. Áthalad rajta a B2 autóút. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Ganz (58 lkaos 2019-ben), Großhaselbach (129), Hausbach (239), Limpfings (38), Modlisch (19), Schlag (48), Schwarzenau (844) és Stögersbach (130).

A környező önkormányzatok: keletre Göpfritz an der Wild, délkeletre Allentsteig, délnyugatra Echsenbach, északnyugatra Vitis, északra Windigsteig.

TörténeteSzerkesztés

Schwarzenaut 1150-ben említik először, amikor a passaui püspök a Kaja-Kanegg nemzetségnek adományozta. Nem sokkal ezután a Mühlbachok kapták meg, akik erődöt építettek a Horn-Gmünd útvonal ellenőrzésére, de ezt még a 12. század végén felváltotta egy másik vár.

A 13. század második felében Schwarzenau a Mühlbachoktól rokonaikra, a Streun-Falkenstein családra szállt, akik ezután közel 400 évig, 1636-ig uralták a birtokot. Ők a 13. században a Plain-Hardegg grófok hűbéresei voltak, később a Maidburg-Hardegg, a Schaunberg, majd a Görz-Tirol grófoké. A Görzök 1500-as kihalása után közvetlenül az osztrák herceg volt a hűbéruruk. A Streunok a 16. században protestáns hitre tértek. Neves képviselőjük volt Reichard Streun (1537-1600) politikus, diplomata és történetíró aki 1592 a középkori várat teljesen átépíttette reneszánsz kastéllyá. Az utolsó schwarzenaui Straun, George 1619-ben szembeszállt II. Ferdinánd császárral, de kegyelmet kapott. Adósságai miatt 1639-ben eladta a birtokot és külföldre költözött.

Schwarzenau ezután többször váltott gazdát, többek között a Polheim és a Strassaldo grófok, valamint a Pereira-Arnstein bárók birtokolták. A Polheimek idején a kastélyt látványos barokk stukkódíszítéssel dekorálták, ami miatt az épületet néha az osztrák stukkómúzeumnak is nevezik. A 19. században megépült a Ferenc József-vasútvonal, ami a település gazdasági fellendülését hozta magával. 1875-ben egy vonat kisiklott és a balesetben kilencen életüket vesztették. 1891-ben egy nagyszabású hadgyakorlat idején a kastélyban szállt meg Ferenc József osztrák, valamint II. Vilmos német császár.

Schwarzenaut 1930-ban mezővárosi rangra emelték. A második világháborút követően a megszálló szovjet csapatok megrongálták a kastélyt, amelyet 1985-1993 között átfogóan felújítottak. 1971-ben a szomszédos Großhaselbach, Hausbach és Stögersbach községeket Schwarzenauhoz csatolták.

LakosságSzerkesztés

A schwarzenaui önkormányzat területén 2019 januárjában 1505 fő élt. A lakosságszám 1981-ben még meghaladta az 1900-at, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,5%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 2,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

  • a schwarzenaui kastély
  • a Mária szíve-plébániatemplom 1903-ban épült neogótikus stílusban
  • Großhaselbach Szt. Márton-plébániatemploma

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés