Sebesi Jób

vasúti alkalmazott, újságíró, költő, író, néprajzi gyűjtő

Bolgárfalvi Sebesi Jób (álneve: Sata Pista) (Nagygalambfalva, 1860. november 7.Marosvásárhely, 1894. január 4.) vasúti alkalmazott, újságíró, költő, író, néprajzi gyűjtő.

Sebesi Jób
Született 1860. november 7.
Nagygalambfalva
Elhunyt 1894. január 4. (33 évesen)
Marosvásárhely
Foglalkozása néprajzkutató
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult; itt 1880-ban végzett. Itt Benedek Elek barátja volt. Budapestre költözött, jogot tanult. A budapesti lapokban kezdett írni. Ezután Kolozsvárra ment, és a Bartha Miklós által szerkesztett Ellenzék munkatársa lett. 1882-ben jelent meg első könyve. 1885-ben megjelent első verseskötete. 1887-ben a Kolozsvár című lapban jelentek meg írásai. 1893-ban áthelyezték Debrecenbe; ekkor már beteg volt. Marosvásárhelyen hunyt el tüdővészben 1894. január 4-én.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Sebesi Albert (1820–1896)[1] és Szoboszlai Ludovika (1826–1885)[2] voltak. Rokona volt Bartha Miklós (1848–1905), újságíró, országgyűlési képviselő és Sebesi Samu (1859–1930) író. Ükapja, Sebesi Miklós (1719–1749) volt. Felesége, Sikó Róza volt; Sikó Miklós (1818–1900) erdélyi festőművész lánya. 1890-ben Éva nevű lányuk született.

MűveiSzerkesztés

  • Székelyföldi gyűjtés. Magyar népköltési gyűjtemény III. Új folyam. Szerkesztik és kiadják Arany László és Gyulai Pál. Budapest, 1882. (VI. kötet, gyűjtötték Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób. Ism. Kolozsvár, 1887. 225. sz., Egy. Philil. Közlöny 1889.).
  • Harasztok (Kolozsvár, 1885) (II. kiadás. Költemények.)
  • Költemények (Kolozsvár, 1892) (Ism. Budapesti Hirlap 279. sz., Vasárnapi Ujság 25. sz., Fővárosi Lapok 160. sz., Budapesti Szemle LXXVI. 1893. 189. l.).
  • Apró történetek (Máramarossziget, 1893) (Kis Könyvtár 18. szerk. Benedek Elek)
  • A mi leányunk és egyéb elbeszélések (1897)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
  • Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon III. (S–Z). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1