Nagygalambfalva
Nagygalambfalva (románul Porumbenii Mari, korábban Golumba Mare) falu és községközpont Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Galambfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537214 |
Körzethívószám | +40 x66[1] |
SIRUTA-kód | 85216 |
Népesség | |
Népesség | 1100 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1206 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 431 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″46.273921°N 25.132714°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″46.273921°N 25.132714°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygalambfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre, a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi-völgymedencében terül el. Bögözhöz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a „szög” itt falurészt jelent).
Története
szerkesztés1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeleti végétől nem messze a Vágás-patak feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kiterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott. A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: "Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester." 1566. május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár. 1910-ben 1441 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1203 lakosából 1187 magyar, 11 román volt.
Látnivalók
szerkesztés- Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.
- Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.
- A Szent Miklósról elnevezett görögkatolikus temploma 1737-ben épült, alacsony kőfal övezi.
- Természetvédelmi területe a Rák-tava, amely torlasztó; a helyiek feneketlen tónak tartják.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1818-ban Feleki Miklós színész, drámaíró.
- Itt született 1860-ban Sebesi Jób költő, néprajzos.
- Itt született 1929-ben és itt nyugszik Kányádi Sándor költő.
- Itt született Borbély Gábor római katolikus esperes, pápai prelátus.
- Itt született Benedekffy Katalin színművész, operaénekes.
Testvértelepülései
szerkesztés- Mikepércs, Magyarország
- Szank, Magyarország
- Gyöngyöstarján, Magyarország
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro