A sedani csata, mely 1870. szeptember 1-jén zajlott le, a porosz–francia háború legfontosabb, döntő csatája volt. Az ütközetben egy teljes francia hadsereg semmisült meg, és adta meg magát a poroszoknak a francia császárral, III. Napóleonnal együtt. Császáruk nélkül a Második Francia Császárság összeomlott, a birodalmi kormány szétesett, helyére egy vértelen forradalomban visszaállt a köztársaság, mely még öt hónapig folytatta a háborút, majd Párizs ostroma után kapitulált.

Sedani csata
A csapatok elhelyezkedése szeptember 1-jén.
A csapatok elhelyezkedése szeptember 1-jén.

Konfliktus Porosz–francia háború
Időpont 1870. szeptember 1.
Helyszín Sedan, Franciaország
Eredmény döntő porosz győzelem
Szemben álló felek
Flag of Prussia (1892-1918).svg Poroszország
Flag of Bavaria (striped).svg Bajorország
Flag of France.svg Franciaország
Parancsnokok
Flag of Prussia (1892-1918).svg I. Vilmos császár
Flag of Prussia (1892-1918).svg Moltke tábornok
Flag of Bavaria (striped).svg Tann-Rathsamhausen tábornok
Flag of France.svg III. Napóleon császár
Flag of France.svg Mac_Mahon tábornok
Flag of France.svg Ducrot tábornok
Szemben álló erők
200 000 fő
774 ágyú
120 000 fő
564 ágyú
Veszteségek
2320 halott
5980 sebesült
700 eltűnt
3000 halott
14 000 sebesült
21 000 hadifogoly
82 000 megadta magát
é. sz. 49° 42′ 00″, k. h. 4° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 42′ 00″, k. h. 4° 56′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sedani csata témájú médiaállományokat.

ElőzményekSzerkesztés

A háború kitörése óta a porosz hadsereg számos kisebb-nagyobb győzelmet aratott a franciák felett, Elzász és Lotaringia területén (weißenburgi csata, wörthi csata, straßburgi csata), beszorítva őket Lotaringia fővárosába, Metzbe, ahol a porosz–német szövetséges hadsereg könnyen bekeríthette és elfoghatta őket. A francia hadvezetés mindenáron fel akarta menteni a várost. A feladatra Patrice de Mac-Mahon tábornok châlons-i hadseregét jelölték ki, amelyet maga a francia császár, III. Napóleon is elkísért. A sereg kifáradt a sok meneteléstől, ráadásul Metz elérése előtt beleszaladtak a Moltke vezette harmadik hadseregbe és a német Meuse-hadseregbe, és augusztus 30-án kisebb vereséget szenvedtek tőlük Beaumont-nál (bár a porosz veszteségek súlyosabbak voltak). A franciák Sedanba vonultak vissza, hogy kipihenjék a menetelést és a csatát.

A csataSzerkesztés

A porosz bekerítésSzerkesztés

Moltke arra számított, hogy a francia csapatoknak már nincs elég erejük ahhoz, hogy viszavonuljanak, mielőtt a németek bekerítenék őket, ami inkább optimista, mint realista elképzelés volt, ennek ellenére a terv tökéletesen sikerült. A franciák esetleg elmenekülhettek volna, de a visszavonulás közben nem tudtak volna védekezni, ráadásul Sedan vára, valamint a környéken fekvő dombok és erdők ideálisnak tűntek egy támadás elleni védekezéshez. A porosz–bajor sereg három részre oszlott. A legnagyobbik észak felől közelítette meg a várost, egy kisebb, főleg bajor seregrész kelet felől támadott, míg a legkisebb rész átkelt a Meuse folyón és délről állta el a franciák visszavonulási útvonalát. A porosz gyűrű ezzel bezárult.

A francia kitörési kísérletSzerkesztés

 
A csata térképe

III. Napóleon utasította Mac-Mahont, hogy törjön ki a bekerítésből, erre egyedül egy La Moncelle nevű község környékén volt lehetőség, a bajorok balszárnyán a várostól keletre. A porosz–bajor vezérkar szintén kulcsfontosságúnak tekintette a falut, ez volt az egyik hely, ahol esélyük volt az áttörésre. Von der Tann tábornok vezetésével itt indult meg az első porosz támadás, a La Moncelle-től délre fekvő Bazailles városa ellen. Ez vezetett a csata első szakaszához, mely reggel 6-tól 11-ig tartott, mikor már a franciák nem bírták a gyalogsággal együtt mozgó német tüzérség heves tüzét.

A porosz–bajor támadásSzerkesztés

A kitörési kísérletben megsérült a francia főparancsnok is, aki ezután átadta az irányítást Auguste-Alexandre Ducrot-nak, aki visszarendelte a La Moncelle-t és Bazailles-t támadó csapatokat. Ezután indult meg az általános porosz–bajor roham északról, északkeletről és keletről kiújultan egyszerre. A franciák nem tudtak a folyón túlra visszavonulni az utat elzáró porosz egységek miatt, több fronton vereséget szenvedtek és az úgynevezett Bois de la Garenne erdős részre szorultak vissza, kimerülten, erősen megfogyatkozva és minden irányból bekerítve. Szeptember 2-án III. Napóleon császár parancsot adott a fehér zászló felhúzására, feladva magát és a teljes châlons-i hadsereget.

KövetkezményekSzerkesztés

A császár hadifogságba került, lemondásra kényszerült, majd száműzetésbe ment Angliába. Nélküle a Második Francia Császárság kormánya is összeomlott, helyére ismét köztársasági kormány került. A harmadik porosz, és a Meuse-hadsereg akadálytalanul folytatta útját Párizs felé. A fővárost 1870. szeptember 20-án ostromzár alá vették és 1871. január 28-án elfoglalták.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés