Semenye település Romániában, Szilágy megyében.

Semesnye (Șimișna)
RO SJ Șimișna.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457294
SIRUTA-kód 142541
Népesség
Népesség815 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Semesnye (Románia)
Semesnye
Semesnye
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 14′ 02″, k. h. 23° 37′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 02″, k. h. 23° 37′ 16″

FekvéseSzerkesztés

Csákigorbótól északkeletre, Almáshagymás, Kabalapatak és Déskörtvélyes közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Nevét az oklevelek 1314-ben említették először Kisscemesnya néven.

A település először két helységből állt, melyek közül az egyik Kis-Semenye volt.

Kis-Semenye első ismert birtokosai az Aba nemzetségből származó Czente (Chenthe) családból származó János és fiai: János és István voltak, akik birtokukat 1314-ben zálogba adták Récsei Lőrincnek, majd újra visszaváltották.

A másik Semenye nevű település a Kökényes-Radnót nemzetség tagjaié volt. Az e nemzetségből való Renold fia János, majd Jánosnak fia Benedek volt birtokosa, egészen a család kihaltáig.

1322-ben a Kökényes-Radnótok kihalta után Károly Róbert király Semesnyét odaajándékozta a Kacsics nemzetséghez tartozó Mihály fia Simonnak, a székelyek ispánjának és nővérének, aki Renold özvegye volt.

A Kachicok kihaltával a Bánffyak örökölték.

1381-ben Régeni (Bánffy) István fiai osztoztak meg a birtokon, mely Györgynek jutott.

1428-ban Mátyás király Simon székely ispán hagyatékát a kincstárnak ítélte.

1511-es összeírás szerint az itteni birtokrész Bethlen Miklós fiainak: Jánosnak és Farkasnak a birtoka volt.

Az 1500-as évek elejétől a Bánffyak a fő birtokosai, mellettük a Kendyek is birtokosok itt.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. 1910-ben végzett népszámláláskor 1565 lakosa volt, melyből 118 magyar, 1247 román, 1446 görögkatolikus, 27 református, 85 izraelita volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.