Sepsibesenyő
Sepsibesenyő egy királyság amit Pál Szabolcs Magyar király vezetett az ő uralkodására a csend és a fegyelem valamit a tisztelet volt jellemző
Sepsibesenyő (románul Pădureni, korábban Beșeneu) falu Romániában Kovászna megyében, Maksa községhez tartozik.
Sepsibesenyő (Pădureni) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Maksa |
Rang | falu |
Községközpont | Maksa |
Irányítószám | 527122 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64595 |
Népesség | |
Népesség | 326 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 309 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 558 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sepsibesenyő témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésSepsiszentgyörgytől keletre, központjától Maksától 3 km-re északnyugatra a Bodoki-hegység déli nyúlványa közelében a Besenyő-patak mellett fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésEredetileg valószínűleg besenyők lakták, innen a neve.
Története
szerkesztésTerülete ősidők óta lakott. A Besenyő-patak felett emelkedő Várhányáson őskori erődített telepet sejtenek. Neve 1332-ben Besenczsed alakban szerepel. A Gyárfás-udvarház 1790-ben épült, az 1970-es években bontották le. 1910-ben 454 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 342 lakosából 338 magyar és 4 cigány volt.
Látnivalók
szerkesztés- Szent Mártonnak szentelt templomát a 13. században építették, a 15. században gótikus stílusban átépítették, mai formáját az 1887-es átépítéssel nyerte el. Régi freskóinak nagy része az átépítéskor elpusztult. A Szent László-legendakörhöz kapcsolódó falfestményeket Orbán Balázs még látta.
- A Babos-udvarház 1825-ben épült.
- Határában a Besenyő-patak eltorlaszolásával nagyméretű víztározó keletkezett, a Besenyői-tó. Kénes vizű forrása is van.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Szabó Imre (1821–1901), jogász, főhadnagy, az aradi ostromsereg tábori főparancsnoka.
Hivatkozások
szerkesztés- Jánó Mihály: Színek és legendák, 2008
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro