Simon (Brassó megye)

falu Romániában, Brassó megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 25.

Simon (románul: Șimon falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Simon (Șimon)
A Szent Piroska ortodox templom
A Szent Piroska ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségTörcsvár
Rangfalu
KözségközpontTörcsvár
Irányítószám507028
SIRUTA-kód40679
Népesség
Népesség1031 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság720 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 29′ 41″, k. h. 25° 21′ 27″45.494830°N 25.357514°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 41″, k. h. 25° 21′ 27″45.494830°N 25.357514°E
SablonWikidataSegítség

A Bucsecs-hegység peremén, Törcsvártól délre fekszik, azzal egybeépült.

Története

szerkesztés

Törcsvár vidéki román település volt, a 19. század végén 1709 juhval.[2] Először 1540-ben említették.[3] A vidék többi falvával együtt hosszú ideig egy közigazgatási egységet alkotott Törcsvárral, 1872-ben vált ki onnan és lett előbb Felsőtörcsvár része, majd 1882-től önálló község. Szintén a vidékkel együtt előbb Brassó örökös birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez, 1876-ban Fogaras vármegyéhez, végül 1925-ben Brassó megyéhez csatolták. 1713-ban 33 családfőt írtak össze Simonban és 14-et a Coacăza nevű hegyi házcsoportban,[4] majd 1761-ben már 82 jobbágy- és 36 zsellércsaládot.[5] 1771-ben a Simon-völgyben 83 gazdaság terült el, a Simon-patak hídjánál harminc, a Coacăzán 87, és további tizenkilenc kalyiba elszórtan.[6] Az 1840-es években a Guțanul la Strungă nevű helyen, a határon létrehoztak egy csak nyáron üzemelő vámhivatalt. Ennek ellenére szekerek csak a faluközpontig tudtak közlekedni, onnan gyalog lehetett átkelni Havasalföldre.

Népessége

szerkesztés
  • 1900-ban 1122 lakosából 1083 volt román és 1082 ortodox.
  • 2002-ben 1238 lakosából 1237 volt román és 1234 ortodox.

Látnivalók

szerkesztés
  • Szent Piroska (Paraszkéva) ortodox temploma 1790–92-ből való. Tornáca eredetileg nyitott volt.
  • Szent Miklós ortodox templom (1846–49).
  • A Balaban-dombon 2006 és 2012 között ortodox kolostor épült.[7]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. Uő (szerk.): Țara Bîrsei. 2. köt. București, 1974, 161. o.
  3. Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és a Partium történeti és közigazgatási adattára. Csíkszereda: Pro-Print, 2003
  4. Bogdan Florin Popovici: Conscripția de la 1713: satele brănene. Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
  5. Ioan Praoveanu: Așezările brănene: satul, gospodăria, locuința. Brașov: Transilvania Expres, 1998, 143. o.
  6. Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului: considerații istorice. București: Sigma, 2002, 85. o.
  7. www.manastirea bran.ro