Simon (Brassó megye)
Simon (románul: Șimon falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
| Simon (Șimon) | |
 | |
| A Szent Piroska ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Törcsvár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Törcsvár |
| Irányítószám | 507028 |
| SIRUTA-kód | 40679 |
| Népesség | |
| Népesség | 1031 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 720 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 41″, k. h. 25° 21′ 27″45.494830°N 25.357514°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 41″, k. h. 25° 21′ 27″45.494830°N 25.357514°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Bucsecs-hegység peremén, Törcsvártól délre fekszik, azzal egybeépült.
Története
szerkesztésTörcsvár vidéki román település volt, a 19. század végén 1709 juhval.[2] Először 1540-ben említették.[3] A vidék többi falvával együtt hosszú ideig egy közigazgatási egységet alkotott Törcsvárral, 1872-ben vált ki onnan és lett előbb Felsőtörcsvár része, majd 1882-től önálló község. Szintén a vidékkel együtt előbb Brassó örökös birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez, 1876-ban Fogaras vármegyéhez, végül 1925-ben Brassó megyéhez csatolták. 1713-ban 33 családfőt írtak össze Simonban és 14-et a Coacăza nevű hegyi házcsoportban,[4] majd 1761-ben már 82 jobbágy- és 36 zsellércsaládot.[5] 1771-ben a Simon-völgyben 83 gazdaság terült el, a Simon-patak hídjánál harminc, a Coacăzán 87, és további tizenkilenc kalyiba elszórtan.[6] Az 1840-es években a Guțanul la Strungă nevű helyen, a határon létrehoztak egy csak nyáron üzemelő vámhivatalt. Ennek ellenére szekerek csak a faluközpontig tudtak közlekedni, onnan gyalog lehetett átkelni Havasalföldre.
Népessége
szerkesztés- 1900-ban 1122 lakosából 1083 volt román és 1082 ortodox.
- 2002-ben 1238 lakosából 1237 volt román és 1234 ortodox.
Látnivalók
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. Uő (szerk.): Țara Bîrsei. 2. köt. București, 1974, 161. o.
- ↑ Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és a Partium történeti és közigazgatási adattára. Csíkszereda: Pro-Print, 2003
- ↑ Bogdan Florin Popovici: Conscripția de la 1713: satele brănene. Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
- ↑ Ioan Praoveanu: Așezările brănene: satul, gospodăria, locuința. Brașov: Transilvania Expres, 1998, 143. o.
- ↑ Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului: considerații istorice. București: Sigma, 2002, 85. o.
- ↑ www.manastirea bran.ro
Források
szerkesztés- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Ioan Turcu: Escursiuni pe munții țerei Bârsei și ai Făgărașului din punctul »la Om« de pe »Guceciu« până dincolo de »Negoiul«. Brașov, 1896
.svg){kind=small}
