Sipbachzell

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. július 16.

Sipbachzell osztrák község Felső-Ausztria Welsvidéki járásában. 2021 januárjában 2158 lakosa volt.

Sipbachzell
Sipbachzell címere
Sipbachzell címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásWelsvidéki járás
Irányítószám4621
Körzethívószám07240
Forgalmi rendszámWL
Népesség
Teljes népesség1975 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság366 m
Terület24,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 14° 06′ 36″48.098056°N 14.110000°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 14° 06′ 36″48.098056°N 14.110000°E
Sipbachzell weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sipbachzell témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Sipbachzell a Welsvidéki járásban
 
A Szt. Margit-plébániatemplom
 
A leombachi kastély kápolnája és mellékszárnya

Sipbachzell a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a Traun-Enns-hátságon, a Sipbach folyó mentén. Területének 15,5%-a erdő, 76,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést, illetve településrészt egyesít: Giering (70 lakos 2020-ban), Leombach (539), Loibingdorf (78), Permannsberg (87), Rappersdorf (93), Schachermairdorf (124), Schnarrndorf (199) és Sipbachzell (910).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Sattledt, nyugatra Steinhaus és Thalheim bei Wels, északra Schleißheim és Weißkirchen an der Traun, északkeletre Eggendorf im Traunkreis, keletre Kematen an der Krems, délkeletre Kremsmünster.

Története

szerkesztés

A község területén a bronzkori urnamezős kultúrához köthető kincsleletet tártak fel a régészek. A germán bajorok a 7-8. században települtek meg a régióban. Leombach várát (amely a 18. században romba dőlt) 777-ben említik először, amikor III. Tasziló bajor herceg az általa alapított kremsmünsteri apátságnak adományozta. Sipbachzell neve 1179-ben jelenik meg az írott dokumentumokban, III. Sándor pápa bullájában az apátság birtokai között sorolják fel.

A régió eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott; a 12. században került Ausztriához. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Ennsentúli Ausztriához került.

A falut a napóleoni háborúk alatt a franciák többször megszállták.

Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát,Sipbachzellt az Oberdonaui reichsgauba sorolták be. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

A sipbachzelli önkormányzat területén 2020 januárjában 2100 fő élt. A lakosságszám 1961 óta dinamikusan gyarapszik, közel kétszeresére duzzadt. 2018-ban az ittlakók 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,9%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 2,4% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken (96,4%) kívül a törökök alkották 2,2%-kal.

A népesség változása:

2016
1 934
2018
1 975

Látnivalók

szerkesztés
  • az 1478-ban épült Szt. Margit-plébániatemplom
  • a volt leombachi kastély kápolnája és lakóházzá átalakított mellékszárnya

Híres sipbachzelliek

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sipbachzell című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.