Wikipédia

Sirarpie Der Nersessian

örmény művészettörténész

Sirarpie Der Nersessian (Konstantinápoly, 1896. szeptember 5. – Párizs, 1989. július 5.) örmény művészettörténész, szakterülete az örmény és a bizánci művészet. Az örmény művészettörténet területén úttörő munkát végzett. Számos intézményben tanított az Amerikai Egyesült Államokban, többek között a massachusettsi Wellesley College-ben és a Harvard Egyetemen.[6][7] Tagja volt a Brit Akadémiának(wd) (1975), az Académie des inscriptions et belles-lettres-nek (1978) és az Örmény Nemzeti Tudományakadémiának(wd) (1966).[7]

Sirarpie Der Nersessian
Született1896. szeptember 5.[1][2][3]
Elhunyt1989. július 6. (92 évesen)
Párizs
Állampolgársága
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • armenológus
  • bizantinológus
  • középkortörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiFellow of the Medieval Academy of America (1947)[5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Jómódú családban harmadik gyermekként született Konstantinápolyban. Anyai nagybátyja Malachia Ormanian(wd) konstantinápolyi örmény pátriárka(wd) volt.[7] Anyját kilenc, apját tizennyolc éves korában vesztette el.[8] Az Esayan Akadémián és a konstantinápolyi angol lányiskolában tanult. 1915-ben, az örmény népirtás csúcspontján nővérével Európába menekült, és Genfben telepedett le. Több évig a Genfi Egyetemen tanult, majd 1919-ben Párizsba költözött.[9]

Felvették a Sorbonne Egyetemre, ahol történelmet tanult. Tanárai Charles Diehl(wd) és Gabriel Millet(wd) neves bizantinológusok, és Henri Focillon(wd) művészettörténész voltak.[9] 1922-ben Millet asszisztense lett, és az ő segítségével adta közzé egyik első cikkét 1929-ben.[7] A diplomához szükséges két dolgozatát az Académie des inscriptions et belles-lettres és a Revue des Études Grecques díjazta, amikor közzétette őket 1937-ben.

1930-ban három mentora, Charles Rufus Morey(wd), Albert M. Friend Jr. és Walter Cook bizantinológusok javaslatára az Amerikai Egyesült Államokba költözött, és a massachusettsi Wellesley College-ben(wd) tartott művészettörténeti előadásokat. Rövid idő alatt rendes professzorrá nevezték ki, utóbb a művészettörténeti tanszék vezetője és a Farnsworth Museum igazgatója lett.[9]

1978-ig maradt Dumbarton Oaksban, aztán nyugdíjba vonult, és nővérével Párizsban élt.[7] Nyugdíjazásakor teljes könyvtárát a jereváni Matenadaranba küldte, hogy az örmény kutatók segítségére legyen.[8]

Munkássága szerkesztés

Munkássága elsősorban az örmény művészettörténet körében mozgott, beleértve a templomépítészetet, illuminált kéziratokat(wd), miniatúrákat(wd) és szobrászatot. Alább található egy válogatás azokból a könyvekből és cikkekből, amelyeknek ő a szerzője.[10] 1945-ben megjelent könyvét (Armenia and the Byzantine Empire) David Talbot Rice(wd),[11] Jurgis Baltrušaitis(wd),[12] és Alekszandr Vasziljev(wd) méltatta.[13] méltatta. Vasziljev szerint Der Nersessian "az örmény történelem, művészet és civilizáció legnagyobb élő tekintélye."[13]

Könyvek szerkesztés

  • Armenia and the Byzantine Empire. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1945.
  • Aght'amar: Church of the Holy Cross. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1964.
  • Armenian Manuscripts in the Walters Art Gallery. Baltimore: The Trustees, 1973.
  • Armenian miniatures from Isfahan. Brussels: Les Editeurs d’Art Associés, 1986.
  • The Armenians. New York: Praeger, 1969.
  • L'Art arménien. Paris: Art européen. Publications filmées d'art et d'histoire, 1965.
  • L'illustration du roman de Barlaam et Joasaph. Paris: de Boccard, 1937.
  • Miniature Painting in the Armenian Kingdom of Cilicia from the Twelfth to the Fourteenth Century. Washington D.C.: Dumbarton Oaks Studies, 1993.

Cikkek szerkesztés

  • "The Armenian Chronicle of the Constable Smpad or of the 'Royal Historian.'" Dumbarton Oaks Papers, Vol. 13, 1959, pp. 141–168.
  • "An Armenian Gospel of the Fifteenth Century." The Boston Public Library Quarterly. 1950, pp. 3–20.
  • "A General View of the Manuscripts of San Lazarro." Bazmavep. Venice, 1947, pp. 269–272.
  • "Pagan and Christian Art in Egypt. An exhibition at the Brooklyn Museum." The Art Bulletin. Vol. 33, 1941, pp. 165–167.
  • "Two Miracles of the Virgin in the Poems of Gautier de Coincy." Dumbarton Oaks Papers, Vol. 41, 1987, pp. 157–163.
  • "The Kingdom of Cilician Armenia", A History of the Crusades, edited by Kenneth M. Setton, 1969.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. július 5.)
  5. ↑ https://www.medievalacademy.org/page/CompleteFellows, 2023. március 28.
  6. ↑ Dickran Kouymjian: Sirarpie Der Nersessian (1896-1989): Pioneer of Armenian Art History. In Medievalists and the Academy. Ed. Jane Chance. Madison: University of Wisconsin Press. 2005. 483. o. ISBN 0-299-20750-1  
  7. ↑ a b c d e Jelisaveta Allen, Nina G. Garsoïan, Ihor Ševčenko, Robert W. Thomson: Sirarpie Der Nersessian: 1896-1989. Dumbarton Oaks Papers, XLIII. évf. (1989)
  8. ↑ a b Der Nersessian, Sirarpie. In Dictionary of Art Historians. Ed. Lee Sorensen.  
  9. ↑ a b c Տեր-Ներսեսյան, Սիրարփի Միհրան. In Levon Chookaszian: Armenian Soviet Encyclopedia volume 11. Yerevan: Armenian Encyclopedia. 1985. 683. o.  
  10. ↑ Részletesebb lista itt található: Dumbarton Oaks Papers. "Sirarpie Der Nersessian." Dumbarton Oaks. Vol. 21, 1967, pp. 1-5.
  11. ↑ Armenia and the Byzantine Empire by Sirapie der Nercessian Review by: David Talbot Rice. The English Historical Review, LXI. évf. 240. sz. (1946. május) 271–272. o.|
  12. ↑ Armenia and the Byzantine Empire. A Brief Study in Armenian Art and Civilization by Sirarpie der Nersessian; Henri Grégoire Review by: Jurgis Baltrušaitis. The Art Bulletin, XXVIII. évf. 2. sz. (1946. június) 124–125. o.
  13. ↑ a b Armenia and the Byzantine Empire. A Brief Study of Armenian Art and Civilization by Sirapie Der Nersessian Review by: A. Vasiliev. Speculum, XX. évf. 4. sz. (1945. október) 491–494. o.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sirarpie Der Nersessian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sirarpie_Der_Nersessian&oldid=23824021”