Sivatagi hantmadár

madárfaj

A sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Sivatagi hantmadár
Desert Wheatear Oenanthe deserti by Dr. Raju Kasambe DSCN9430 (1).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Oenanthe
Faj: O. deserti
Tudományos név
Oenanthe deserti
(Temminck, 1829)
Elterjedés
A sivatagi hantmadár elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sivatagi hantmadár elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú médiaállományokat és Sivatagi hantmadár témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1829-ben, a Saxicola nembe Saxicola deserti néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Oenanthe deserti deserti (Temminck, 1825)
  • Oenanthe deserti homochroa (Tristram, 1859)
  • Oenanthe deserti oreophila (Oberholser, 1900)

ElőfordulásaSzerkesztés

A Szaharában, az Arab-félszigeten, Ázsia keleti és középső részén honos. Kóborló példányai eljutnak Európába is.

A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi és mérsékelt övi cserjések és forró sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon csupán egyetlen előfordulása ismert 1991-ből a Hortobágyról.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 14–15 centiméter, testtömege 15–34 gramm.[3]

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Főként rovarokkal táplálkozik, de férgeket, apró gyíkokat, pókokat és magvakat is fogyaszt.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

Fészkét a talaj kis mélyedéseibe rakja. Átlagos fészekalja 4-5 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik.[5]

 
Tojása

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  5. a b c d A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 10.)

További információkSzerkesztés