Főmenü megnyitása

Skirgaila (katolikus keresztségben Kázmér, pravoszlávban Iván; kb. 13541397.) Litvánia kormányzója bátyja, Jogaila (Jagelló) nagyfejedelem és lengyel király helyett. Polock (1377-1381 és 1387—1397), Trakai (1382—1392) és Kijev (1395—1397) fejedelme.

Skirgaila
Skirgaila ábrázolása az 1578-as Sarmatiae Europeae descriptio-ban
Skirgaila ábrázolása az 1578-as Sarmatiae Europeae descriptio-ban

A Litván Nagyfejedelemség kormányzója
Uralkodási ideje
1386 1392
Elődje Jogaila
Utódja Vytautas
Életrajzi adatok
Uralkodóház Gediminas-ház
Született kb. 1354
Elhunyt 1397
Kijev
NyughelyePecserszka Lavra
Édesapja Algirdas
Édesanyja Uliana of Tver
A Wikimédia Commons tartalmaz Skirgaila témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Skirgaila 1354 körül született Algirdas nagyfejedelem Julianna Alekszandrovna tveri hercegnővel kötött második házasságából. 1374-ben és 75-ben részt vett a Teuton lovagrend elleni hadjáratokban. 1377-ben meghalt Algirdas és trónját kedvenc fia, Jogaila örökölte, ami miatt a legidősebb fiú, Andrej polocki fejedelem fellázadt. Bukása után Skirgaila kapta meg Polockot.

1379-ben Skirgaila a nagyfejedelem utasítására európai diplomáciai körútra indult. Elutazott a Teuton lovagrendhez, Lajos magyar és lengyel királyhoz és Vencel cseh és német királyhoz. Egyes források szerint a római pápát is meglátogatta, aki őt, mint Polock fejedelmét Oroszország hercege (dux Russiae) címmel illette.

Tevékenysége a belháborúbanSzerkesztés

1380-ban Polock polgársága fellázadt pogány fejedelme ellen. Jogaila csapatokat adott Skirgailának a felkelés leverésére, de az ostrom elhúzódott, annak ellenére hogy Skirgaila ortodox rítus szerint megkeresztelkedett és felvette az Iván nevet. Ugyanebben az évben Jogaila titkos szerződést kötött a Teuton lovagrend nagymesterével, hogy ha az nagy hatalmú nagybátyja, Kęstutis birtokaira támad, nem segít a segítségére. Amikor Kęstutis erről tudomást szerzett, seregével látszólag a lovagrend elleni hadjáratra indult, de aztán váratlanul Vilnius felé fordult, elfoglalt a várost és elfogta Jogailát és magát kiáltotta ki nagyfejedelemnek. Kęstutis utasítást adott, hogy hagyjanak fel Polock ostromával; ezután Skirgaila Livóniába menekült, Polock pedig visszakerült korábbi tulajdonosához, Andrej herceghez.

Jogaila látszatra behódolt nagybátyjának, de 1382-ben kiújult a polgárháború, ahol Skirgaila részt vett Trakai ostromában. A város bevétele után Jogaila kinevezte őt Trakai hercegének. 1382 augusztusában a két fél döntő csatára készült, de előtte Jogaila tárgyalásokra hívta Kęstutist és fiát, Vytautast. Bár garantálta biztonságukat, amikor beléptek a táborába, lefogatta őket. Skirgaila felügyelte őrizetüket Kreva várában, ám öt nappal később, augusztus 15-én holtan találta Kęstutist, aki állítólag felakasztotta magát. Gyorsan elterjedt azonban a pletyka, hogy a 85 éves herceget meggyilkolták. Vytautasnak később sikerült megszöknie.

Hamarosan ismét kitört a polgárháború, most Vytautas szövetkezett a Teuton lovagrenddel Jogaila hatalmának megdöntésére. A lovagoknak sikerült elfoglalniuk Trakait, bár 1383-ban Skirgaila visszavette. A következő évben a harcoló felek kiegyeztek, Vytautas megkapta apja régi birtokait, Trakai kivételével, amelyet majd akkor kapott volna vissza, ha Andrejt sikerül elűzni Polockból.

1384-ben Skirgaila követségbe utazott Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson Jogaila és Dmitrij moszkvai fejedelem lányának, Szofjának házasságáról. A következő évben Lengyelországban volt, hogy bátyja és Hedvig királynő házasságát tárgyalja meg: végül ez a terv valósult meg. Jogaila Hedvig társuralkodója lett és Lengyelország és Litvánia perszonálunióban egyesült.

Litvánia kormányzójakéntSzerkesztés

Jogaila Skirgailát bízta meg, hogy míg ő Lengyelországban tartózkodik, helyette kormányozza Litvániát. Egyes történészek véleménye szerint tényleges nagyfejedelem volt, mások szerint egyszerű régens. Skirgaila 1386-ban legyőzte Szvjatoszláv Ivanovics szmolenszki herceg seregét és fejedelemségét Litvániához csatolta. 1387-ben elfoglalta Polockot és elűzte Andrejt. Április 28-ától Polock, Minszk és Szviszlocs fejedelmévé vált.

1389-ben Vytautas újabb harcot indított a nagyfejedelemségért. A háború elhúzódott és végül Jogaila 1392-ben kiegyezett vele és átadta neki Litvánia kormányzói tisztét, valamint Trakai fejedelemségét (amely régen Vytautas apjáé, Kęstutisé volt).

HalálaSzerkesztés

Skirgaila kompenzációképpen megkapta Kijevet. 1393 elején Vytautasszal közösen elfoglalta Vityebszket; ugyanezen év őszén részt vett a podóliai hadjáratban és bevették Cserkaszi és Zvenyigorod városokat.

1397-ben halt meg, állítólag Foma metropolita utasítására megmérgezték. Testét a kijevi Pecserszka Lavra kolostorban helyezték el.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Скиргайло című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Барбашев А. И. Витовт и его политика до Грюнвальдской битвы (1410 г.). — С-Пб.: Типография Н. Н. Скороходова, 1885.
  • Грушевський М. С. Iсторія України-Руси. - Т. 4-5. — Киев, 1993—1995.
  • Гудавичюс Э. История Литвы с древнейших времен до 1569 года / Перевод Г. И. Ефромова. — Том I. — Москва: Фонд имени И. Д. Сытина, 2005. — ISBN 5-94953-029-2.
  • Любавский М. К. Очерк истории Литовско-Русского государства до Люблинской унии включительно. — 2-е издание — Москва. Московская Художественная Печатня, 1915. — 409 c.
  • Н. В—н—в. Полоцкие князья // Русский биографический словарь : в 25 томах. — СПб.—М., 1896—1918.
  • Koncius J. Vytautas the Great. — Maiami, 1964.
  • Kosman M. Wielki księze Witold. — Warszawa, 1967.
  • Łowmiański H. Witold wielki księze litewski. — Wilno, 1930.
  • Pfitzner J. Grossfürst Witold von Litauen als Staatsmann. — Prag-Brunn, 1930.
  • Prochaska A. Dzieje Witolda wielkiego księcia Litwy. — Wilno, 1914.
  • Tęgowski J. Pierwsze pokolenia Gedyminowiczów. — Poznań, Wrocław, 1999.


Előző uralkodó:
Jogaila
Litvánia nagyfejedelme
1386-1392
 
Következő uralkodó:
Vytautas