Kanadai aranyvessző

Kanadai aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Astereae;
Nemzetség:	Aranyvessző (Solidago);
Faj:	S. canadensis;
Tudományos név
	Solidago canadensis; L.
Szinonimák
	Solidago altissima L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú médiaállományokat és Kanadai aranyvessző témájú kategóriát.

A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – más néven kanadai istápfű – az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, évelő növény.

Elterjedése, élőhelye

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. Magaskórós növényzetben, ligeterdőkben, gyomtársulásokban nő; mára több növénytársulás (liget- és láperdők, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotójává vált. Rokonához, az ugyancsak Amerikából származó magas aranyvesszőhöz (Solidago gigantea) hasonlóan kivadulva főképp a Dunántúlon, a nedvesebb völgyekben, laposokon szaporodott el. Inváziós faj.

Megjelenése, felépítése

60–220 cm magas, kúszó gyöktörzses, gyorsan növő évelő. Leveles, végig sűrűn szőrös szára felálló, az összetett virágzatig egyszerű.

Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes; a fonákuk pelyhes.

A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágok alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél. Enyhén mészkerülő. Július–október között virágzik.

Eredeti termőhelyén Észak-Amerikában a pionír növények egyikeként erőteljesen betelepül a parlagföldekre, amiket nyár végén valósággal elborítanak sárga virágai, valóságos nektártengert adva a rovaroknak.

Felhasználás

Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták. Teáját Brit-Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják az influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják.

Virága (Solidaginis herba) a drog; ezt többnyire június-júliusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik. Virága jól szárítható.

Alfajok, változatok

Solidago canadensis var. canadensis (törzsváltozat),
Solidago canadensis var. lepida,
Solidago canadensis var. scabra.

Források

Galéria

Kanadai aranyvessző virágos hajtása
Solidago canadensis var. scabra
Solidago canadensis var. altissima

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap