Somogyom
Somogyom (románul: Șmig) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
| Somogyom (Șmig) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Küküllőalmás |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557024 |
| Körzethívószám | +40 x69[1] |
| SIRUTA-kód | 144045 |
| Népesség | |
| Népesség | 776 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 222 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 339 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 24° 26′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 24° 26′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neve szerkesztés
1317-ben, Károly Róbert király alatt nevét már említették az oklevelek p. Sumugun néven, mikor a király a Szalók nemzetségből való Simon bán itteni birtokait vette védelme alá.
További névváltozatai: 1325 körül p. Symyg, 1352-ben Sumugy, 1355-ben p. Sumugyn, 1389-ben Sumugyon, 1395-ben Somogy, 1587-ben Somogyon, 1733-ban Smig, 1760–1762-ben Somogyom, 1808-ban Somogy aliis Somodgyon h., Schmiegeng., Zsnik val., 1861-ben Somogyom, Zsnik, 1888-ban Somogyom (Schmigen, Smigu), 1913-ban Somogyom.
Fekvése szerkesztés
Erzsébetvárostól légvonalban 10 km-re nyugatra, Medgyestől 9,5 km-re északkeletre, Küküllőkőrös és Jövedics közt fekvő település.
Története szerkesztés
Somogyom és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra.
1317-ben Károly Róbert király hívei közé fogadva a Szalók nemzetségbeli Simon bánt védelmébe veszi Simon bán e birtokát is az ispánokkal és medgyesi szászokkal szemben, és biztosítja, hogy bármely szabad ember megtelepedhet benne. 1325-ben már Simon bán fiai osztoztak meg rajta (Gy 3: 559).
1449 után Somodyon-i Miklósné Bakaji Potenciána is átdta a nagydemeteri és törpényi szászoknak Fata, Bocsonya, Cege és Tőkés nevű birtokait. 1451-ben pedig Somogyoniak egyezséget kötöttek a Cikmántoriakkal, Kendiekkel és Kémeriekkel birtokaik visszaserzésére.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott.
1910-ben 1002 lakosából 321 magyarnak, 60 németnek, 621 románnak vallotta magát. Ebből 161 római katolikus, 511 görögkatolikus, 137 református volt.
A 2002-es népszámláláskor 959 lakosa közül 730 fő (76,1%) román, 219 (22,8%) magyar, 8 (0,8%) német és 2 (0,2%) cigány volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}