„Cirill ábécé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 84.236.127.124 (vita) szerkesztését (oldid: 24844058) Címke: Visszavonás |
|||
34. sor:
== Története ==
A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. [[860]] körül két hittérítő testvér, a „Filozófus” [[Szent Cirill|Konsztantin]] (később Cirill), és [[Szent Metód|Metód]], [[III. Mikhaél bizánci császár|III. Mihály]] [[Bizánci Birodalom|bizánci]] császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti (ebben az esetben a ''[[glagolita ábécé]]''t titkosírásnak tartják, amely a ''cirill írás'' betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a glagolita ábécét (így a ''cirill írás''t [[Kliment Ohridszki]]nek tulajdonítják, aki a hittérítő testvérek tanítványa volt). (A történetéről bővebben lásd a glagolita ábécét.) Ezek az ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól. Emellett az is kérdéses még, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e, vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és [[görög ábécé]] alapján.
történt, amikor a betűk számát először 32-re, majd a mai 30-ra csökkentették.
[[Fájl:Old_version_of_the_Cyrillic_alphabet.svg|bélyegkép|400px|Régi szláv ábécé (példákkal, kiejtéssel és a számértékekkel)]]▼
[[Fájl:Cyrillic_upright-cursive-n.svg||bélyegkép|250px|Egyes betűk álló és dőlt (folyóírású) eltérő képe]]
Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a [[pápa (egyházfő)|római pápa]] [[885]]-ben betiltotta.
A cirill írást hivatalosan először [[Bulgária|Bulgáriában]] vezették be a [[9. század]]ban. Eredetileg 44 betűt tartalmazott. A [[bolgár ábécé]] azóta több változtatáson ment keresztül, a két legutóbbi változtatás 1870-ben és 1946-ban
▲[[Fájl:Old_version_of_the_Cyrillic_alphabet.svg|bélyegkép|400px|Régi szláv ábécé (példákkal, kiejtéssel és a számértékekkel)]]
[[Oroszország]]ban a cirill írást országosan [[1708]]-ban vezették be cári rendeletre, és [[orosz ábécé|orosz polgári írásnak]] nevezték el. Ez az írás egy sor reformon ment keresztül, csökkent a betűk száma, egy új betű, a '''ё''' is bekerült az ábécébe ''N. M. Karamzin'' javaslatára, valamint bekerült az '''э''' betű is. Az utolsó nagy írásreformot [[1918]]-ban vezették be, aminek köszönhetően kialakult a modern, 33 betűből álló orosz ábécé. Ezt később több egykori [[Szovjetunió]]n belüli ország is bevezette, főként olyan országokban, ahol a [[20. század]] előtt nem volt még írásbeliség, vagy az fejletlen volt. Az [[1917-es októberi orosz forradalom]] után bevezették a Szovjetunió egykori köztársaságaiban is (a [[Balti országok|balti köztársaságok]] és [[Grúzia]], valamint [[Örményország]] kivételével).
A kezdeti 43 betűből álló ábécében minden betűnek volt egy szóértéke (a szimbólum neve), és néhány szimbólumnak számértéke is volt, lásd: [[Orosz ábécé]]. Számértékük csak azoknak a szimbólumoknak volt, amelyeket közvetlenül a görög ábécéből vettek át, ez lehetővé tette a [[biblia]]i nevek szent jelentéseinek kiszámítását a bizánci irodalom görög nyelvéről szláv nyelvre fordításánál.
== Mai elterjedtsége ==
| |||