„Eleonóra bolgár cárné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Unokatestvérek voltak. https://varyadavydova.com/boyanskaya-cerkov-sofijska-sveta-gora/ Címke: Visszaállítva |
|||
15. sor:
Eleonóra hercegnő [[1860]] augusztusában látott napvilágot IV. Henrik reuss–köstritzi herceg (1821–1894) és Lujza Karolina reuss–greizi hercegnő (1822–1875) első leányaként, egyben második gyermekeként. Művelt, jó megjelenésű leánnyá serdült, aki azonban igen sokáig pártában maradt.
A hercegnő a házasságát egyik unokatestvérének, [[Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné|Marija Pavlovna orosz nagyhercegnének]] köszönhette. A nagyhercegné közeli kapcsolatot ápolt [[I. Ferdinánd bolgár cár|I. Ferdinánd bolgár fejedelemmel]] és szász–coburg–gotha–koháry herceggel. A [[homoszexualitás|homoszexuális]] bolgár uralkodó boldogtalan házasságban élt [[Mária Lujza bolgár fejedelemné|Mária Lujza Bourbon–pármai hercegnővel]]. Mikor Mária Lujza belehalt negyedik gyermeke szülésébe, az uralkodó új feleséget kezdett keresni a célból, hogy legyen valaki, aki betölti az uralkodó feleségére háruló kötelességeket és feladatokat. [[Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné|Marija Pavlovna]] nagyhercegné az akkor negyvenhét éves Eleonóra hercegnőt ajánlotta a fejedelemnek. A hercegnő levélben mondott igent I. Ferdinánd leánykérésére; a [[katolikus egyház|római katolikus]] esküvői szertartást [[1908]]. [[február 28.|február 28]]-án tartották [[Coburg (Bajorország)|Coburg]] városában, amelyet egy protestáns ceremónia követett [[március 1.|március 1]]-jén az ausztriai Osterstein-kastélyban. Alig fél évvel egybekelésük után Eleonóra fejedelemné Bulgária cárnéjává emelkedett, mikor az állam [[1908]]. [[október 5.|október 5]]-én függetlenedett az [[Oszmán Birodalom]]tól.
A házasságból a feleség kora és a férj szexuális beállítottsága miatt nem született gyermek. Férje első feleségétől származó gyermekei nevelésének minden feladata Eleonóra cárnéra hárult; a reussi hercegnő hamar bensőséges viszonyt alakított ki velük. I. Ferdinánd lehetőséget adott hitvesének arra, hogy teljesen elkülönülve éljenek az uralkodói palota két külön lakosztályában. A cár ugyanúgy idegenkedett második nejétől, akárcsak az elsőtől; azonban Eleonóra cárné kellemesen érezte magát új hazájában. Népe is hamar megkedvelte őt, köszönhetően a cárné jószolgálati tevékenységeinek. A királyné támogatta az oktatás fejlesztését és a fogyatékos gyermekeket, segítette az egyházat – noha ő maga nem keresztelkedett át az ortodox hitre –; emellett egy saját ezreddel is rendelkezett. [[1912]]-ben megmentette a lerombolásra szánt [[Bojana-templom]]ot, és saját vagyonából járult hozzá az épület felújításához. Anyósa, [[Orléans-i Klementina francia királyi hercegnő]] segítségével a cárné létrehozta a [[Nemzetközi Vöröskereszt|Bolgár Vöröskeresztet]], melyben egyébként a cárné személyesen is szolgált ápolónőként.
| |||
