„Szeldzsuk-dinasztia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a keresztesek legfeljebb a levantei parti sávban voltak érintettek, a szeldzsukok önmagukat nem bírták egyesíteni...
→‎Történetük: javításkieg.
12. sor:
Alp Arszlán utódja, [[Maliksáh]] uralkodása alatt két perzsa [[Vezír (török)|vezír]], Nizám al-Mulk és Tádzs al-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen [[Kína|Kínáig]] és a [[Bizánci Birodalom]]ig. Amikor Malík Sáh [[1092]]-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. [[1118]]-ban [[Ahmad Szandzsár]], a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mehmed [[szultán]]ná nevezte ki magát [[Bagdad]]ban. Szandzsárt elfogták és [[1153]]-tól [[1156]]-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.
 
Bár Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az [[anatólia]]i régiót. [[1194]]-ben [[Ala ad-Dín Tekis]], [[Hvárezm Birodalom]] uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az [[anatólia]]i szultanátus maradt fenn. A [[13. század]]ban a dinasztia hanyatlásnak indult, [[1260]]-as években [[Ázsia|Ázsiából]] érkező törzsek kis emirátusokra ''(beylik)'' darabolták a területet. Az egyik törzs, az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] végül kiemelkedett és meghódította a többit.
 
=== A nagyszeldzsuk dinasztia uralkodói: [[1037]]-[[1157]] ===