„Charles Denis Bourbaki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Életútja: typogatózás
pontosítások
2. sor:
'''Charles Denis Sauter Bourbaki''' ([[Pau]], [[1816]]. [[április 22.]] – [[Cambo-les-Bains]], [[1897]]. [[szeptember 22.]]) francia tábornok.
 
== Életútja ==
Apja még görög ezredes volt, aki az [[Görög szabadságharc|1827-es görög szabadságharcban]] esett el. Bourbaki a francia [[saint-cyr]]i katonaintézetben nyert kiképzést, 1836-ban minthadnagyként hadnagyegy lépetta egy[[Francia Idegenlégió]] kötelékébe tartozó zuáv-ezredbeezredhez került. Katonai pályája csúcsát jelentette, hogy 1854-ben pedigtábornokká dantártábornoklépették lettelő. Szolgálati idejét többnyire [[Algéria|Algériában]] töltötte. A [[krími háború]]ban az [[Alma (folyó)|Alma]] és [[Inkjerman]] mellett vívott csatákban és a [[Malakov]] ostrománál, az [[Szárd–francia–osztrák háború|1859-es hadjáratban]] pedig a [[solferinói csata|solferinói csatában]] tűnt ki.
 
1870-ben a nagy [[porosz–francia háború]]ban ő vezéreltevezette a császári gárdát, melynek élén részt vett az augusztus 14., 16. és 18-ai [[Metz]] környékén vívott csatákban. Ezek lezajlása után [[François Achille Bazaine]]-nel együtt őt is Metzbe szorították. Október elején a porosz király engedelmével [[Eugénia francia császárné|Eugénia császárnét]] kereste fel [[Chiselhurst]]ben, hogy vele béketárgyalásokat folytasson. Célt nem érvén, visszatért [[Tours]]-ba és átvette az ún.úgynevezett Északi hadsereg vezérletétparancsnokságát. E tisztségéről azonban [[Léon Gambetta|Gambettával]] való viszálya miatt hamarosan lemondott. December elején a [[Bourges]] mellett összpontosított [[Loire-hadsereg]] élére állították. Feladata volt [[Belfort]]-t felmenteni és a német haderőnek összeköttetését a [[Rajna|Rajnával]] megszakítani. Január 9-én ütközött meg [[August von Werder]] tábornok hadtestével [[Villersexel]] mellett, azonban a 15-17-én megújult és mindkét részről elkeseredetten folytatott csata után Bourbaki kénytelen volt [[Lyon]] felé meghátrálni, ámde [[Pontarlier]] mellett a [[Porosz Királyság|poroszok]] déli hadserege útját állta. Bazaine felismerte, hogy kifáradt, kiéhezett és a hidegtől gyötört hadserege további ellenállásra képtelen, és attól tartott, őt magát is árulónak fogják tekinteni. Elkeseredésében pisztolylövéssel akart életének véget vetni. januárJanuár 27-én. Súlyosansúlyosan megsebesült, de életben maradt. Amíg Bourbaki élet-halál között lebegett, seregének tetemes része, [[Justin Clinchant]] tábornok vezetésével mégis elérte a svájci határt.
Apja görög ezredes volt, aki az 1827-es görög szabadságharcban esett el. Bourbaki a [[saint-cyr]]i katonaintézetben nyert kiképzést, 1836-ban mint hadnagy lépett egy zuáv-ezredbe, 1854-ben pedig dantártábornok lett. Szolgálati idejét többnyire [[Algéria|Algériában]] töltötte. A [[krími háború]]ban az [[Alma (folyó)|Alma]] és [[Inkjerman]] mellett vívott csatákban és a [[Malakov]] ostrománál, az [[Szárd–francia–osztrák háború|1859-es hadjáratban]] pedig a [[solferinói csata|solferinói csatában]] tűnt ki.
 
Bourbaki újrafelépülése felépült, ésután 1871 július havában a 6., 1873-ban pedig a 14. hadtest parancsnokságát kapta meg. 1883-ban rendelkezési állapotbaállományba helyezték.
1870-ben a nagy [[porosz–francia háború]]ban ő vezérelte a császári gárdát, melynek élén részt vett az augusztus 14., 16. és 18-ai [[Metz]] környékén vívott csatákban. Ezek lezajlása után [[François Achille Bazaine]]-nel együtt őt is Metzbe szorították. Október elején a porosz király engedelmével [[Eugénia francia császárné|Eugénia császárnét]] kereste fel [[Chiselhurst]]ben, hogy vele béketárgyalásokat folytasson. Célt nem érvén, visszatért [[Tours]]-ba és átvette az ún. Északi hadsereg vezérletét. E tisztségéről azonban Gambettával való viszálya miatt hamarosan lemondott. December elején a [[Bourges]] mellett összpontosított [[Loire-hadsereg]] élére állították. Feladata volt [[Belfort]]-t felmenteni és a német haderőnek összeköttetését a [[Rajna|Rajnával]] megszakítani. Január 9-én ütközött meg [[August von Werder]] tábornok hadtestével [[Villersexel]] mellett, azonban a 15-17-én megújult és mindkét részről elkeseredetten folytatott csata után Bourbaki kénytelen volt [[Lyon]] felé meghátrálni, ámde [[Pontarlier]] mellett a [[Porosz Királyság|poroszok]] déli hadserege útját állta. Bazaine felismerte, hogy kifáradt, kiéhezett és a hidegtől gyötört hadserege további ellenállásra képtelen, és attól tartott, őt magát is árulónak fogják tekinteni. Elkeseredésében pisztolylövéssel akart életének véget vetni január 27-én. Súlyosan megsebesült, de életben maradt. Amíg Bourbaki élet-halál között lebegett, seregének tetemes része, [[Justin Clinchant]] tábornok vezetésével mégis elérte a svájci határt.
 
== Források ==
Bourbaki újra felépült, és 1871 július havában a 6., 1873-ban pedig a 14. hadtest parancsnokságát kapta. 1883-ban rendelkezési állapotba helyezték.
 
==Forrás==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* {{cite web
|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/75699/Charles-Denis-Sauter-Bourbaki
|title=Charles-Denis-Sauter Bourbaki
|publisher=[[Encyclopædia Britannica]]
|language=angol
|accessdate=2011-03-19
}}
{{commonskat|Charles Denis Bourbaki}}
 
{{DEFAULTSORT:Bourbaki Charles Denis}}
[[Kategória:Francia katonák]]
[[Kategória:Emigráns görögök]]
 
[[de:Charles Denis Bourbaki]]