„Atacama-sivatag” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.197.62.54 (vita) szerkesztéséről Porrima szerkesztésére)
Az Atacama a 25°D-től északra nagyon száraz és kevés csapadékot kap. Viszont a sivatagban sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastatól délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a [[Mars (bolygó)|Mars]] talajához.
 
[[2003]]-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a [[Science magazin(folyóirat) |Science]]ban folyóiratban, amelynek címe: ''Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life'' (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a [[Viking-1]] és a [[Viking-2]] [[űrszonda]] a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a [[NASA]] itt gyakran teszteli a jövőbeli [[Mars-kutatás|marsszondák]] műszereit.
 
Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az [[Atacama határvita]] [[Bolívia]] és [[Chile]] között ezek miatt kezdődött az [[1800-as évek]]ben.