„Kütahya (település)” változatai közötti eltérés

a
a (Bot: következő eltávolítása: cbk-zam:Kütahya (deleted))
Ötezer évvel ezelőtt [[Cotys istennő]] városaként alapítják. Bírták a [[ókori Görögország|görögök]], a [[róma]]iak és a [[bizánc]]iak is, a [[Szeldzsuk törökök|szeldzsukok]] [[1071]]-ben, az oszmán-[[Oszmán Birodalom|törökök]] [[1428]]-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a [[cukorrépa]]. Ipari termelésének legismertebb terméke a [[kerámia]] és a [[porcelán]]. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt [[Dumlupınar Egyetem]]re már 15.000 hallgató jár.<ref>http://ongo.hu/elmenybeszamolok/1578</ref>
== Kütahya nevezetességei ==
Kütahya belvárosa fölött az a régi felegvárfellegvár őrködik, mely [[Evlia Cselebi]] szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.
 
== Kütahya magyar vonatkozásai ==
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután [[Sumen]]ben (törökösen Şumla, ma [[Bulgária]]) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét ''Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék.'' <ref>[http://mek.oszk.hu/05000/05065/html/#d1e2145 "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból<!-- Robot generálta cím -->]</ref>