„Megyeháza (Veszprém)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A Megyeháza és története: Képnévjav. |
|||
7. sor:
[[Veszprém vármegye]] a [[XVIII. század]]ig nem rendelkezett otthonnal. Felesleges volt, mert a [[XIV. század]] elejétől a [[XVIII. század]] végéig a [[püspök]] viselte a [[főispán]]i tisztséget, magától értetődő volt, hogy a püspöki palota adott otthont a megyegyűléseknek. A [[török hódoltság|török idők]]ben a védettebb nyugat-dunántúli - északi fekvésű településeken gyűltek össze a megye nemesei, több esetben [[Pápa (település)|Pápán]], de volt megyegyűlés [[Körmend]]en is.
A török idők elmúltával aztán a megyegyűlések egyre gyakrabban kerültek [[Veszprém]]ben megrendezésre, így megszületett az állandó Megyeháza építésének igénye. Ehhez [[Padányi
<br/>[[1828]]-ban már [[Hild József]]fel tárgyaltak új megyeháza tervezéséről, [[1840]]-ben [[Fruhmann Antal]] [[győr]]i építészt kérték fel tervezésre. Lassan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az új megyeháza számára a Vár területén kívül kell helyet találni: [[1835]]-ben Halász Ignác városi földmérő a mai [[Óváros tér]]re, [[1839]]-ben Pauly Mihály a [[Kapuváry-ház]] ''(régi városháza)'' helyére javasolta. Ezekből azonban semmi sem valósult meg.
| |||