„Szamota István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-főbelőtte +főbe lőtte) |
|||
8. sor:
Lengyel származású nemesi családban született, édesapja, Szamota Lipót (meghalt 1895-ben)<ref name="auto_Gkj3ZFOS427++OeaqCYEbQ">Vasárnapi Újság 1895/28</ref> a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] mellett harcolt, kapitányi rangig emlekedett. A szabadségharc után hivatalnokként dolgozott. Házasságából 5 gyermeke született köztük negyedikként István. Fivérei is nevett szereztek maguknak különböző állásokban, Ludmil testvére pénzügyi titkár volt, Zsigmond doktori címet szerzett, harmadikukat Józsefnek hívták.<ref name="auto_Gkj3ZFOS427++OeaqCYEbQ"/>
Tanulmányait [[Makó]]n, [[Temesvár]]on és [[Hódmezővásárhely]]en végezte, majd a Budapesti egyetemen hallgatott jogot. Egyetemi évei alatt is írt cikkeket és értekezéseket a Filologiai Közlönybe ''(Oláh, bolgár vagy magyar eredetű volt-e Ronsard Péter, 1891)'' és a Budapesti Szemlébe. Egyetemi tanulmányai után, [[1892]]-ben az Országos levéltárban kapott állást, ahol a régi okleveleinkkel és azok nyelvi sajátságaival foglalkozott és tanulmányokat írt róla. Ezen tanulmányoknak köszönhetően jutott ki [[1893]]-ban Oroszországba, Németországba, Ausztriába ahol hasonló kutatásokat végzett. Körútjáról hazatérve, [[1894]]-ben a [[Nemzeti Múzeum]]ban helyezkedett el, könyvtárossegédként és az [[Országos Széchényi Könyvtár]] tisztviselőjévé is kinevezték. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1895]]-ben nyelvtudományi bizottsága tagjává választotta. Tagja volt még az orosz császári földrajzi társaságnak is. A gyenge szervezető Szamotát a sok munka kimerítette és beteggé tette, fejfájásra panaszkodott. Végül pár héttel a házassága előtt
==Munkássága==
|