„Holland Kelet-indiai Társaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 link korr.
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
A '''Holland Kelet-indiai Társaság''' ([[holland nyelv|hollandul]] '''Vereenigde Oost-Indische Compagnie''' rövidítve '''VOC''', szó szerint '''Egyesült Kelet-indiai Társaság'''), vagy másik gyakran emlegetett nevén [[Németalföld]]i Kelet-indiai Társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern [[tőzsde|tőzsdét]].
 
[[1602]]-ben alapították, és viszonylag hamar nagy méretű holland [[Gyarmat (terület)|gyarmat]]birodalmat épített ki [[ázsia|Ázsiában]] (akkori nevén: [[India]]). [[1619]]-ben [[Pieterszoon Coen]], a Társaság akkori vezetője alapította meg Batavia ([[Jakarta]]) városát. A [[XVII. század]] első felében a társaság csaknem monopolizálta a keleti [[fűszer]]kereskedelmet. [[1638]]-[[1658|58]]-ban Ceylont([[Srí Lanka]]), [[1641]]-ben Malakkát ([[Malajzia]]) ragadta el a [[portugália|portugáloktól]], [[india|Indiában]] azonban kénytelen volt meghátrálni az [[angolok]]kal szemben. [[Hollandia]] gyarmatai közül [[Jáva]] és Madura szigetek, [[Szumátra]], Nyugat-[[Borneó]], [[Celebesz]], Nyugat-[[Új-Guinea]] és [[Bali]] tartoztak a Holland Kelet-indiai Társasághoz. A gyarmatárukból származó óriási haszon [[Hollandia|Hollandiát]] a [[XVII. század]]ban "Európa bankárjává" tette. A nemzetközi pénzforgalom központjává így [[Amszterdam]] vált.
 
A Holland Társaság igen eredményesnek bizonyult, remek mérlegeket mutatott be urainak – innen erednek a mai könyvvitel és beszámolókészítés alapjai is –, a [[XVII. század]] vége felé azonban a hanyatlás jelei mutatkoztak, és a hivatalnokok [[demoralizáció]]jával a [[deficit]] egyre növekedett. A [[XVIII. század]] végén már nem bírtak az angolokkal lépést tartani; a [[Nagy francia forradalom|francia forradalmi]] háborúk kezdetén pedig az angolok sorra elfoglalták a Társaság gyarmatait. [[1798]]-ban a hollandi népképviselet a Társaságot végképen megszüntette, gyarmatait maga az állam vette át, mely a Társaság adósságait is átvállalta.
41. sor:
Az új Holland Kelet-indiai Társaság részvényeket bocsátott ki, amiket ezen társaságok tulajdonosai megvehettek. A VOC [[1602]] március 20.-án alakult meg hat kamarával ([[Amszterdam]], [[Zeeland]], [[Enkhuizen]], [[Delft]], [[Horn]] és [[Rotterdam]]). A VOC privilégiumot kapott a Jóreménység-fokától keletre, valamint a [[Magellán-szoros]] mentén levő országokkal folytatandó kereskedelemre. Felhatalmazása kiterjedt arra is, hogy háborút indítson, egyezményeket írjon alá, illetve településeket alapítson. A 6,5 millió gulden alaptőkéből Amszterdam 57%-ot, Zeeland 20%-ot, Enkhuizen 8%-ot, Delft 7%-ot, Hoorn 4%-ot és Rotterdam 3%-ot állt.
 
A résztvevőkrészvényesek regisztrációja 1602 augusztusának első hetében kezdődött és augusztus 31-én zárult. Az utolsó héten különösen sokan regisztráltak. A vezetés a Tizenhét Úr kezében volt, akik közül nyolcat Amszterdam választott, a fennmaradó kilencet a többi város kamarái jelölték ki. Az árfolyam jelentősen emelkedett, mikor 1605-ben [[Steven van der Hagen]] gazdag rakománnyal tért vissza.
 
1611-ben fizették ki az első osztalékot a résztvevőknekrészvényeseknek, de mivel természetben fizettek, nem volt mindenki elégedett.
 
== Vezetés ==