Turóc megye területén a [[népvándorláskor|népvándorlás korából]] korából öt földvárat ismerünk: [[Visegrád]], [[Prékopa]], [[Jeszen]], [[Szkalbina]] és [[Blatnica]] környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő [[szláv népek|szláv]] lakosság központjai. A magyar [[honfoglalás]] a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a [[Magyar Királyság]] korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első [[kereszténység|keresztény]] [[egyház]]at, a szentmáriait ([[Kisszocóc]]). Turóc a [[zólyom]]i uradalom része. Visegrád vára a [[13. század]]ban elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése [[1309]]-ből származik.
A vármegye a [[15. század]]ban alakult. [[1918]]-tól gyakorlatilag, [[1920]]-tól pedig hivatalosan is [[Csehszlovákia]] területéhez tartozott. Az [[bécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette a vármegye területét. [[1993]]-tól [[Szlovákia]] része.
