„Görögország történelme” változatai közötti eltérés

 

{{bővebben|Hellenisztikus Görögország}}

 

A [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] kor [[i. e. 336]]-tól [[i. e. 30]]-ig tartott. Kezdetét a makedón [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] (Alexandrosz) uralkodásától számítjuk. Halála után hadvezérei, a [[diadokhosz]]ok felosztották egymás között a birodalmat, így három nagy hellenisztikus állam jött létre. A görögök és a makedónok állama mellett, ahol az Antigonidák voltak az uralkodó család, létrejött a Szeleukoszok által irányított Szeleukida Birodalom, amely Szíriából, Mezopotámiából és Kis-Ázsia egyes részeiből tevődött össze. A harmadik nagy állam Egyiptom lett, ahol a Ptolemaidák lettek az uralkodók. A keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Előtérbe került az árutermelés, óriási metropoliszok jöttek létre. Ezek lettek az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai is (például Alexandria, Pergamon). A hellenisztikus államokat despoták uralták, általánosan elterjedt államforma lett a monarchia. A görög lakosságú városok kiváltságos helyzetet élveztek, és a hadsereg mellett az uralkodók támaszai voltak. E támogatás fejében belső önállóságot kaptak, ügyeiket maguk intézhették, leginkább ezekben a városokban virágzott a hellenisztikus kultúra.