„Agvan Dorzsijev” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Buddhista tanulmányok: csanid kenpo |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{újindátír}}
[[Fájl:Dorjiev.jpg|thumb|
'''Agvan Dorzsijev''' (1853-1938) hori [[burjátok|burját]] születésű [[buddhista]] láma.
[[Belső-Ázsia]] XIX. századi történelmének fontos alakja. Nevéhez fűződik
10. sor:
== Tibeti-orosz kapcsolatok ==
Agvan Dorzsijev 1897-ben a [[Tubten Gyaco|13. Dalai láma]] utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen [[II. Miklós orosz cár]]ral. 1898-ban meghívást kapott [[Eszper Eszperovics Uhtomszkij|Eszper Uhtomszkij]]<ref>magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: ''Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia.'' Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: ''Hram Buddy v severnoj stolice.'' Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.</ref> tól, akinek segítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Dorzsijevről<ref>Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. ''(Agvan Dorziev).'' ''History Today'', Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.</ref> orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Dorzsijev látogatásának híre.
Az egyre erősödő tibeti-orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban<ref>Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: ''The Great Game and the Race for Empire in Central Asia''. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.</ref> és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit [[Younghusband-féle expedíció]]hoz.<ref>Snelling, J.: ''Buddhism in Russia''. 1993. p. 104.</ref>
Dorzsijev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pán-mongolista,
24. sor:
== Oroszországi tevékenysége ==
A szentpétervári buddhista templomon kívül Dorzsijev több kolostort alapított
A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátiában. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezte igazítani.<ref>Bernstein, Anya: Pilgrims, fieldworkers, and secret agents: Buryat Buddhologists and Eurasian Imaginary. 2006. [http://www.princeton.edu/~restudy/soyuz_papers/Bernstein.pdf]; Rupen, Robert A.: The Buriat Intelligentsia. ''The Far Eastern Quarterly'', Vol. 15, No 3., May 1956.; Sarkisyanz, Emanuel: Communism and Lamaist Utopia in Central Asia. ''The Review of Politics'',Vol. 20, No. 4., Oct. 1958.</ref>
A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes [[propaganda]] egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos [[ateizmus]] meghirdetése után.
| |||