„Menyhárd István” változatai közötti eltérés

Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol mérnöki oklevelet szerzett 1925-ben. A diploma megszerzése után 3 évig [[Raichle J. Ferenc]] építész irodájában, majd 2 évig dr. [[Enyedi Béla]] <ref>[!--http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03782.htm Enyedi Béla mérnök]</ref--> mérnök tervezőirodájában vas- és betonszerkezetek tervezésével is foglalkozott. Enyedi irodájában indult karrierje, utána 1933-tól 1937-ig tanársegédként működött a műegyetem mechanikai tanszékén, később adjunktus lett.

A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz került, itt tervezőként dolgozott a közúti hídosztályon. Ekkortájt (1935) tervezte meg a [[Magyarország]]on újnak számító vasvári vonórudas ívhidatívhídat, majd [[Mistéth Endre|Mistéth Endrével]] közösen a szolnoki felüljárót, mely az első [[Langer-tartó|Langer-tartós]] [[vasbeton ]]híd volt hazánkban. 1940-től magánmérnöki tervezőirodát nyitott. Ő indította el a [[második világháború]]t megelőző néhány évben a Műegyetemen[[Budapesti aMűszaki héjszerkezetekés oktatását.Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en a [[héjszerkezet]]ek oktatását.

A vasbeton héjszerkezetek elméletével is ekkoriban kezdett foglalkozni. Ettől kezdve figyelemreméltó hídszerkezeteken kívül főleg korszerű acélbeton szerkezeteketacélbetonszerkezeteket tervezett. Első héjszerkezetű csarnokait a csepeli kikötőben és a [[Dreher Sörgyárak Zrt.|Kőbányai SörgyárbanSörgyár]]ban építette. Legjelentősebb műve a budapesti Hamzsabégi úti autóbuszgarázs, ahol a főcsarnok fedését vasbeton ívekre támaszkodó elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor (1941) a világ legnagyobb fesztávolságú héjszerkezetű csarnoka volt. Ugyancsak „rekord” fesztávolságú volt a szolnoki dongahéjfedésű repülőgép hangárja is.

Munkái közé tartoznak többek közt a [[Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér|Ferihegyi repülőtérre]] vezető út vasbeton hídjai, a [[pozsony]]i, [[Eperjes (Szlovákia)|eperjesi]], és [[marosvásárhely]]i vasbeton ívhidak, a székesvehérváriszékesfehérvári alumíniummű öntödecsarnoka és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokai.