„Artéria” változatai közötti eltérés

Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük.<ref>{{cite book|author=Szentágothai-Réthelyi|title= Funkcionális anatómia |publisher=Medicina Kiadó (Budapest)| year=1989|pages=657-741|id=ISBN 963-8154-37-3|language=magyar}}</ref>. A főerek (aorta, truncus (arteria) pulmonalis) szívkamrákból indulnak, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[kapillárisokra]]) oszlanak, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amik aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ben dús, a kisvérkörben (tüdő- vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.

Az artériáknak több típusát különítjük el. A legnagyobbak az elasztikus típusú artériák (szélkazánerek),<ref>{{cite book|author=Ganong, William F.|title= Az orvosi élettan alapjai|pages=600|publisher= Medicina Kiadó (Budapest)|year= 1990|id= ISBN 963-241-783-6|language=magyar}}</ref>, a középnagy verőerek muscularis típusú artériák, ezek arteriolákra válnak szét. A legkisebb erek a [[kapillárisok]], ezek [[véna|vénákba]] szedődnek össze. Az egyes ereket makroszkóposan a keresztmetszet nagysága, az érfal vastagsága és a lumen alakja alapján különíthetjük el. Mikroszkóposan az elkülönítés alapja az érfal három rétegének szerkezete. A legbelső réteg a ''tunica intima'', a középső a ''tunica media'' és a legkülső a ''tunica adventitia'', ez utóbbi horgonyozza le az eret a környező szövetekhez.