„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a "wikicommons = Category:" → "wikicommonscat = " AWB
a →‎Felhasználása: 1 link korr. + egyebek (főképp a láthatatlan megjegyzésben)
49. sor:
 
Alkalmazzák agyi [[vérellátás]]i zavar, [[szédülés]], [[fülzúgás]], illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre.
Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a [[Bőr (biológia)|bőr]] és az [[Izom|izmok]] jó vérellátását, és fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]] tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák.
 
A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és [[Alzheimer-kór]] ellen is - alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták.
 
2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.<ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20120906-nem-ved-a-ginkgo-az-alzheimerkor-ellen-oregedes.html Az origo.hu cikke]: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen</ref>
 
{{phhg8d|páfrányfenyőlevél|Ginkgo folium}}
 
<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ!
== A páfrányfenyő ellenállóképességeellenálló képessége ==
 
A ''Ginkgo biloba'' rendkívül szívós fafaj: a városokban gyakori [[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] és egyéb gázok okozta környezeti terhelést minden fánál jobban tűri, s ellenálló a kórokozókkal szemben is. Kevéssé ismert, hogy a részecskesugárzást legalább olyan jól viseli, mint az ezzel kapcsolatban közhelyszerűen emlegetett patkányok vagy csótányok. Az 1945 augusztusában [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba robbanásának [[hipocentrum]]ától számított 1,2–1,6 km sugarú körben szinte minden élőlényt és épületet elpusztított. A szeptemberben kiérkező vizsgálóbiztosok azonban találtak 6 fát, amelyek súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélték az eseményt: mindegyik fa páfrányfenyő volt. Ezek a fák ma is élnek:
66. sor:
* A Senda Általános Iskola fája 1650 méterre áll az epicentrumtól. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze az auditórium fémvázának roncsa maradt meg. A fa ma is jó egészségnek örvend.
* A myojoin-ji-i fa 1780 méterre élte túl a csapást, szintén él.
* Az Ankaraku-Ji tempomtemplom 2160 méterre fekszik az egykori robbanás központjától. A templomot 1948-ban újraépítették, a fa pedig a megmaradt csonkból újra kihajtott.
 
A robbanással kapcsolatos információk, amik nem ehhez a szócikkhez, hanem inkább a Hirosima szócikkhez tartoznak:
(urániumbomba volt, átmérő=0,71 m, hossz=3,05, tömeg=4037 kg)
Magáról a robbanásról sokat elmond, ha tudjuk, hogy 6000 láb (1kb.8288km 1,83&nbsp;km) sugarú körben mindenhol lángra lobbantotta a várost, de pusztító tüzek még 12000 láb (3kb.6576km 3,66&nbsp;km) távolságban is előfordultak.
 
forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm-->