Wikipédia

„Mocsonok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
== Története ==
[[1113]]-ban a [[Zobori oklevél|zobori apátság oklevelében]] ''Mussenic'' néven említik először. A [[14. század]] közepéig több birtokosa is volt. [[1349]]-ben Tamás zobori apát az [[esztergomi érsekség]]nek engedte át, de [[1363]]-ban mégis [[Trencsén]] várkapitányának zálogbirtoka lett. Később részben visszaszerezte a zobori apátság. Miután [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] a kolostort lerombolta [[1494]]-ben a nyitrai püspökség birtoka lett. [[1530]]-ban átélt egy török támadást. A források 35 felégetett és 16 másik elpusztított házról szólnak, a lakosság az erdőkbe menekült. [[1543]]-ban [[Esztergom]] elestével Mocsonok is a török hadszintérhadszíntér szélére került. [[1598]]-ban újra kifosztották és felégették. Mind a török, mind a császári katonaság sanyargatta. A következő évben ez újra megismétlődött. [[1606]]-ban Bocskai felkelése során is sokat szenvedett. [[1623]]-ban [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császártól vámszedési jogot kapott. [[1624]]-ben mintegy száz család élt a településen. [[1650]]-ben évi hét vásár tartására kapott jogot. A század végén már oppidumként említik, ami mezővárosi rangot jelentett. [[1695]]-ben 47 ház fizetett adót, míg 21-ben szabadok éltek. [[II. Rákóczi Ferenc]] két ízben járt a településen: 1704. december 27-én a nagyszombati csatavesztés utáni visszavonulásakor, majd 1705. július 21. és augusztus 2. között itt ütötte fel főhadiszállását.
 
[[1715]]-ben 43, öt évvel később 81 háztartás volt a településen. [[1760]]. [[május 7.|május 7-én]] szörnyű tűzvész tört ki településen, melyben az egész város elpusztult. [[1787]]-ben az első népszámláláskor 261 házat és 1590 lakost számláltak a városban. Kórházát [[1809]]-ben alapították. Az [[1831]]-ben pusztított [[kolera]]járványnak is sokan estek áldozatul. [[1850]]-ben Mocsonokon 1850 lakos élt.
 
Vályi András szerint ''„MOCSONAK. Magyar mező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, a’ kinek épülete által díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához mintegy 2 órányira, Ispotállya is vagyon, határja jó, fája van, szőleje középszerű, malma helyben, el adásra jó módgya van.”'' <ref>{{Vályi}}</ref>
35. sor:
Fényes Elek szerint ''„Mocsonok, magyar m. v. Nyitra vmegyében, Nyitrától nyugotra 2 mfdnyire: 1821 kath., 7 zsidó lak. A városnak egy nagy részét ez előtt 60 esztendőkkel német bevándorlók szállották meg; de ezek most magyarul mind tudnak, sőt nagy részük egészen elmagyarosodott. – Ékességére szolgál a kath. paroch. templom; főképen pedig a püspöki palota s kert. Határa termékeny, de sok helyett ingoványos; erdeje szép; rétje legelője jó; szőlőhegye tágas, azonban nagyon közönséges bort terem; van vizimalma. F. u. a nyitrai püspök s feje egy uradalomnak.”'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Vágsellyei járás]]ához tartozott. A komunistakommunista időszakban szlovákiai katolikus papokat átnevelő tábort hoztak itt létre.
 
==Demográfia==
[[1910]]-ben 3878 lakosából 3041 szlovák és 706 magyar volt.
 
[[2001]]-ben 4338 lakosából 4208 szlovák és 64 magyar volt.
64. sor:
* A kolostor [[1897]]-ben épült.
* A püspöki kastély [[1850]]-ben készült [[klasszicista stílus]]ban.
* Az 1831-es kolerajárvány után fogodalmifogadalmi oszlopot emeltek.
 
== Híres emberek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mocsonok”