„Gyöngyös (Rába)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor:
{{Folyó infobox
A '''Gyöngyös-patak''' ({{németül|Güns}}) egy [[Ausztria|Ausztriában]] eredő, [[Sárvár]]nál a [[Rába|Rábába]] torkolló patak. A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág [[Alsó-Ausztria]] délkeleti határán ered, [[Zöber]] település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a [[burgenland]]i [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkőnél]] ered, a neve itt már Güns, amely azonos [[Kőszeg]] német nevével. [[Léka|Lékánál]] folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet [[Gencsapáti]]ig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik [[Szombathely]]en, majd [[Vasszécseny]]nél északkelet fordulva [[Sárvár]]nál torkollik a [[Rába|Rábába]]. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: [[Perint (patak)|Perint]], majd Szombathelytől délre: [[Sorok (patak)|Sorok patak]]. A Sorok patak [[Zsennye|Zsennyénél]] torkollik a Rábába.▼
| név = Gyöngyös-patak
| helyi név = Güns
| kép = <!--csak képnév-->
| képméret =
| képaláírás =
| kép2 = <!--csak képnév-->
| képméret2 =
| képaláírás2 =
| országok = {{Ausztria}}, {{Magyarország}}
| adminisztratív egység típusa =
| adminisztratív egység neve =
| adminisztratív egység típusa 1 =
| adminisztratív egység neve 1 =
| adminisztratív egység típusa 2 =
| adminisztratív egység neve 2 =
| települések = [[Kőszeg]], [[Szombathely]], [[Sárvár]]
| hossz =
| forrásszint =
| vízhozam = alacsony vízállás: 0,85 m³/s<br>magas vízállás: 100
| terület =
| forrás =
| fszélességi fok = <!--Forrás koordinátái-->
| fszélességi ívperc =
| fszélességi ívmásodperc =
| fszélesség = <!--É vagy D-->
| fhosszúsági fok =
| fhosszúsági ívperc =
| fhosszúsági ívmásodperc =
| fhosszúság = <!--K vagy Ny-->
| torkolat =
| tszélességi fok = <!--Torkolat koordinátái-->
| tszélességi ívperc =
| tszélességi ívmásodperc =
| tszélesség = <!--É vagy D-->
| thosszúsági fok =
| thosszúsági ívperc =
| thosszúsági ívmásodperc =
| thosszúság = <!--K vagy Ny-->
| térkép =
| térképaláírás =
}}
A '''Gyöngyös-patak''' ({{németül|Güns}}) egy [[Ausztria|Ausztriában]] eredő, [[Sárvár]]nál a [[Rába|Rábába]] torkolló patak. A [[Kőszegi-hegység]] egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.<ref>{{cite book |title=A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa |accessdate=20140512 |publisher=[[Kőszegi kistérség]], Green Mountain SEE projekt |language=magyar |pages=7}}</ref>
▲
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után.▼
▲Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után.
==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Tóth Endre: [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/tothendre.htm Savaria római topográfiája] In: ''Vasi Szemle'', 2008/6. szám.
| |||