Wikipédia

„Unió utca” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
|weboldal =
}}
Az '''Unió utca''' ([[román nyelv|románul]] ''Strada Memorandumului'') [[Kolozsvár]] [[Belváros (Kolozsvár)|belvárosában]] található; a [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] északnyugati sarkáról indul nyugati irányba a [[kolozsmonostori apátság]] felé. A város legrégibb utcáinak egyike; északi házsorának tűzfalaiba építve ma is megtalálhatóak a város [[Kolozsvár várfalai és bástyái|középkori várfalának]] maradványai.
 
== Neve ==
35. sor:
Az utca a belváros egyik legrégebbi része; az 1377-es határjárás már ''via publica''-ként említi a Monostorra vivő utat. Egyike azoknak, amelyek szerepelnek a kolozsvári magyar polgárok 1453-as összeírásában. Déli házsora valószínűleg a 14. században alakult ki az [[Kolozsvár várfalai és bástyái#Óvár|Óvár]] déli fala előtti árokkal párhuzamosan. Fontos útvonalnak számított, mivel innen indult ki a [[Kolozsmonostor]]ra, illetve a [[Királyhágó]]n át nyugatra vezető út. Az északi házsor a következő évszázadban épült fel, miután az [[Kolozsvár várfalai és bástyái#Új vár|új várfal]] megépülésekor az Óvár vizes árkát feltöltötték. Az utca végén állt a nyugati várfal egyetlen kapuja, az 1476-os építésűnek feltételezett Monostorkapu, amelyet a szűcsök [[céh]]e védelmezett. A kapu előtt a házsongárdi Cigánypatak folyt. A 16. században a város öt fertálya közül az egyik a Monostor utcai volt, amelyhez az utca városfalon belüli és kívüli része, illetve a [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] nyugati házsora tartozott.<ref>Gaal 1992: 47; Gaal 1995; Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek, in Dáné 2001; Benkő 2004: 8; Asztalos 2011: [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/58085 május 18.] és [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/58377/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false] május 25.</ref>
 
Az 1800-as évek közepétől – a Fő tér és a Bel-Közép utca mellett – az arisztokrácia kedvelt lakóhelyeként tartották számon. A 20. század elején több orvos itt épített vagy bérelt magának lakást, illetve rendelőt, és több üzlet is nyílt.<ref>Gaal 1995.</ref>
 
A Monostorkaput 1843-ban lebontották. A 19. század közepén a középkori öt fertály és 11 tized helyett 12 tizedet alakítottak ki, ezek egyike a Bel-Monostor utcai tized lett, amelyhez a Bel-Monostor utcán kívül a Rózsa és a Kismester utca, illetve a Fő tér nyugati házsora tartozott. 1893 és 1902 között itt közlekedett a városi [[közúti vasút (Kolozsvár)|közúti vasút]] egyik vonala, amely a Fő teret kötötte össze a sörgyárral.<ref>Gaal 1995; Asztalos 2004a; Asztalos 2011: [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/58377/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false] május 25.</ref>
 
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korában a Fő térhez és az abból nyíló többi utcához hasonlóan az Unió utcában is megjelentek az úri közönség igényeit kielégítő cukrászdák és kávéházak. Az 1850-es években nyílt meg a 2. szám alatti ''Korona'' kávéház, az Apor-ház földszintjén. A 19. század második felében a 11. szám alatt működött Simon Ferenc cukrászdája, ahol kávét is mértek. Az első világháború előtt az utcában három kávéház is működött: a ''Budapest'' (1. szám), a ''Korona'' (2. szám), illetve a ''Korzó'' (13. szám). Az akkor szabályozás szerint a kávéházak mellékhelyiségek nélkül legalább 150 négyzetméter alapterülettel és 4 méter belmagassággal kellett, hogy rendelkezzenek; előírás volt ezen kívül legalább két darab két méter hosszúságú „tekeasztal” megléte. A két világháború között az Unió utcában volt a City kávéház is, de ennek pontos helye ismeretlen.<ref>Gyarmati 2005: 86–87. oldal, az 109. oldal utáni 4. táblázat, 115., 123–125; Lőwy 2005.</ref>
 
Az 1960-as években az utca a tömegközlekedés fontos útvonalává vált: ezen haladnak át a trolibuszok a [[Kolozsmonostor|Monostori negyed]], illetve a [[Györgyfalvi-negyed (Kolozsvár)|Györgyfalvi negyed]] felé.
 
2008-ban pályázatot írtak ki a Kossuth Lajos (1989 December 21.) utca és az Unió utca alatt haladó négysávos aluljáró megtervezésére, amelynek a volt [[Vasútigazgatóság (Kolozsvár)|EMKE-palotától]] a [[Városháza (Kolozsvár)|városházáig]] kell húzódnia.<ref>{{CitPer|tit=Építőteleppé válhat a legforgalmasabb központi útszakasz|per=szabadság|ann=2008|lun=1|die=24|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/517}}</ref> [[Emil Boc]] polgármester 2013-as nyilatkozata szerint az alagút legkorábban 2014–2020 között készülhet el.<ref>{{CitPer|tit=Alagút a „gyógyszer” Kolozsvár forgalmának?|per=Szabadság|ann=2013|lun=7|die=25|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/93263}}</ref>
 
== Épületei ==
[[Fájl:Kolozsvár Unió utca 15.JPG||bélyegkép|A 15. szám alatti műemlék épület reneszánsz ajtaja (1654), a kapu feletti címerpajzs (1653), [[Pákey Lajos]] rajzán]]
=== Déli házsor ===
A [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] sarkán áll az Unió utca 1. számú épülete, amelyet 1893-ban az Alpha Bank számára építettek. Az emeletén a 20. század elején a Fonciere Pesti Biztosító Intézet, később a Kereskedelmi Bank fiókja működött.<ref>Fodor 2002: 61; Gaal 2004.</ref> A 7. szám alatt a szintén műemlékké nyilvánított '''[[Lendvai-ház]]''' található. A 18. századi [[klasszicizmus|klasszicista]] épület az átépítések és a második emelet ráépítése következtében elvesztette eredeti hangulatát, de az első emeleti ablak feletti indadíszek figyelmet érdemelnek.<ref>Kelemen 1982: 160; Gaal 1992: 48; Gaal 2004.</ref> A Kötő (Ion Rațiu) utca kereszteződésében áll a 11.-13. számú kora [[reneszánsz]] épület. Az egykori '''unitárius sarokház''' a 16. században épült, és több átépítésen esett át, így eredeti stílusjegyei már csak a pincében figyelhetők meg. Az első világháború idején a Korzó kávéház, az 1940-es évek közepén a Savoy kávéház volt itt, a 20. század második felében étteremként működött. Az étterem konyhájának bejárata melletti reneszánsz ajtókeret található, amely valószínűleg az imaterem bejárata lehetett, ezzel a felirattal: „STA FORIS PAVSA, NON INTRABIS SINE CAVSA” (Szünetben maradj kinn, ok nélkül ne menj be.) Az 1920-ban alapított [[Hagibbor Sportegyesület]] székháza 1939-ben a 13. szám alatti épületben működött.<ref>Kelemen 1982: 138; Fodor 2002: 62; Asztalos 2004b: 135; Gaal 2004.; Lőwy 2005: 45–46., 431., 496.</ref> Mellette a 15. szám alatti '''Vertán-ház''', szintén reneszánsz épület, melynek homlokzatán megmaradtak az eredeti díszítmények. A kapu zárókövén az 1653-as évszám áll, a földszint egyik utcára néző szobájában egy reneszánsz ajtókeret látható.<ref>Kelemen 1982: 138; Gaal 1992: 48; Gaal 2004.</ref> A 17. szám az úgynevezett '''lengyel eklézsia háza,''' amely 1660-tól másfél évszázadig a Lengyelországból vallásuk miatt elüldözött unitáriusoké volt, egyik tulajdonosa után '''[[Köpeczi-ház]]'''-ként is emlegetik. A 17. századi ház földszinti termében tartották az istentiszteleteket, de ez volt a lelkészi lakás is. A gyülekezet tagjai közül sokan meghaltak az akkori idők egyik pestisjárványában, a megmaradtak közül a fiatalok elmagyarosodtak. Amikor [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es türelmi rendelete nyomán az unitáriusok lehetőséget kaptak a [[Unitárius templom (Kolozsvár)|saját templom]] építésére (az 1716-ban elvett [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Fő téri templom]] helyett), a lengyel közösség maradéka eladta ezt a házat és a bevételt a magyar hittestvérek templomának felépítésére adták.<ref>Jakab 1870: II. 729–732; Kelemen 1982: 138–139; Gaal 1992: 48–49; Gaal 2004; Gaal 2007: 102.</ref> A műemlékek listáján szerepel a 18. századi '''Jósika-ház''' is, amely a 19. számot viseli.
 
Az utca legnevezetesebb épülete a '''[[Redut (Kolozsvár)|Redut]]''' (Városi Vigadó), amelyben jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeum található. A 21. számú műemlék épület klasszicista stílusú, a 18. században épült. Homlokzati részén egyetlen karzatos terme húzódik végig, amely több bál, ünnepély és nevezetes történelmi esemény színhelye volt. 1819-ben a Zenekonzervatórium megalapításának színhelye volt, 1842-1848 között három országgyűlést tartottak benne; 1848. május 30-án itt mondták ki Erdély és Magyarország unióját. 1859-ben itt tartotta alakuló gyűlését az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]], 1885-ben pedig az [[Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület]]. 1894-ben itt állították bíróság elé [[az 1892. évi román memorandum]]ot aláírókat. Az unió emlékét 1898-tól egy [[Fadrusz János]] tervezte emléktábla örökítette meg, amelyet azonban 1919-ben a román hatóság eltávolíttatott. 1922-ben itt alakult meg a [[Magyar Nemzeti Párt]], a két világháború között a tiszti kaszinóként funkcionált.<ref>Kelemen 1982: 155–156; Gaal 1992: 49–50; Fodor 2002: 63; Gaal 2004; Gaal 2007: 104.</ref> A 23. számú '''Merza-ház''' 1740-ben épült, kapualjában családi címer látható.<ref>Gaal 1992: 50; Gaal 2004.</ref> Az utca végén a 27. szám alatt a Villamosművek 1930-as években épült székháza található<ref name="Gaal 1992: 50">Gaal 1992: 50.</ref>
60. sor:
 
== Források ==
* '''Asztalos 2004a:''' {{CitPer | aut = Asztalos Lajos | tit = Kolozsvár helynevei | per = Szabadság | ann = 2004 | lun = 2 | die = 18 | url = http://archivum.szabadsag.ro/archivum/2004/02/4feb-18.htm}}
* '''Asztalos 2004b:''' {{AsztalosAdattár}}
* '''Asztalos 2011:''' {{CitPer | aut = Asztalos Lajos | tit = Helytörténet – Kolozsvár – közelről | subtit = Nádas, Békás, Cigánypatak, Gorbó | per = Szabadság | ann = 2011 | lun = 5}} (link a cikksorozat egyes cikkeire a hivatkozásoknál)
* '''Bálint 1980:''' {{CitLib | capaut = [[Bálint Tibor]] | cap = A Fejér Lótól a Zokogó Majomig: Mozaikok egy város vendéglátóiparának múltjából | aut = Kövi Pál | tit = Erdélyi lakoma | ann = 1980 | loc = Bukerest | red = Kriterion |pag = 269–285}}
* '''Benkő 2004:''' {{CitLib | aut = Benkő Elek | tit = Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban | loc = Kolozsvár | red = Erdélyi Múzeum-Egyesület | ann = 2004 | isbn = 973-8231-38-8 | ser = Erdélyi Tudományos füzetek | sernr = 248 | url = http://mek.oszk.hu/08700/08731/08731.pdf}}
* '''Dáné 2001:''' {{CitLib | ass = Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. | tit = Kolozsvár 1000 éve | subtit = A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai | red = [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] | red2 = Magyar Közművelődési Egyesület | loc = Kolozsvár | ann = 2001 | isbn = 973 8231 14 0 | url = http://mek.oszk.hu/02600/02659/02659.pdf }}
* '''Fodor 2002:''' {{CitLib | aut = Fodor András | tit = Kolozsvári képeskönyv | red = Gloria | red2 = Erdélyi Híradó | loc = Kolozsvár | ann =2002 | isbn = 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1}} (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
* '''Gaal 1992:''' {{GaalKalauz}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Unió_utca”