„Juan Pablo Montoya” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Teljes Formula–1-es eredménysorozata: Duplikátum oszlop ki + kékítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
==Pályafutása==
===Junior és utánpótlás kategóriák===
Montoya [[1981]]-ben, hatévesen kezdett el [[gokart]]ozni édesapja ösztönzésére. Kilenc éves korára megnyerte a kolumbiai gyermek gokart bajnokságot. [[1986]]-ban [[junior]] gokart bajnok lett hazájában. A következő három esztendőben számos helyi és országos bajnoki címet nyert a [[Komet osztály]]ban. [[1990]]-ben és [[1991]]-ben ismét országos junior bajnok lett.
Montoya [[1992]]-ben kezdett el autókkal versenyezni – előbb a [[Copa Formula Renault]] sorozatban, majd az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a [[Skip Barber]] szériában. [[1993]]-ban a [[Swift GTI]] bajnokságba váltott, ahol nyolc versenyből hetet megnyert. [[1994]]-ben Montoya egyszerre három sorozat versenyein vett részt: a 125 cc-s [[Sudam Gokart Bajnokság]]ban, az amerikai [[Barber Saab]] sorozatban és a [[mexikó]]i [[Formula N]] sorozatban. Utóbbiban a bajnoki címet is megszerezte.
[[1995]]-ben [[Európa|
[[1997]]-ben Montoya bekerült a nemzetközi [[Forma-3000]]-es sorozatba, amelyet a Formula–1 „előszobájának” tartottak. Első szezonjában az [[RSM Marko]] csapattal második lett a brazil [[Ricardo Zonta]] mögött. Egy évvel később a [[Super Nova]] csapattal – azzal az istállóval, amellyel egy évvel korábban Zonta is diadalmaskodott – megnyerte a bajnokságot. Legnagyobb riválisa a [[West Competition]] versenyzője, [[Nick Heidfeld]] volt.
Montoya ekkor került először kapcsolatba a Formula–1-gyel. Képességeire és eredményeire felfigyelt [[Frank Williams]], a [[WilliamsF1|Williams]] istálló csapatfőnök-tulajdonosa és többéves szerződést írt vele alá, melynek értelmében már a Forma-3000-ben és később a CART-ban is finanszírozta Montoya pályafutását, valamint egyengette útját a Formula–1-be.
===CART===
Az 1999-es szezonra azonban Frank Williams még az 1998-as CART bajnokot, [[Alessandro Zanardi]]t szerződtette le Formula–1-es csapatába, Montoyát pedig elküldte Zanardi helyére a CART sorozatban szereplő [[Chip Ganassi]] csapathoz tapasztalatokat gyűjteni.
A [[Reynard]] kasztnival és [[Honda]] motorral szerelt autóval Montoya rögtön első évében megnyerte a CART bajnokságot – ez előtte csak az 1992-es Formula–1-es világbajnoknak, [[Nigel Mansell]]nek sikerült. A maga 24 évével ráadásul Montoya a sorozat legfiatalabb bajnoka is lett egyben. A bajnoki cím mellé így természetesen Montoya kapta az „Év Újonca” kitüntetést is. Montoya legnagyobb ellenfele a [[Skócia|skót]] [[Dario Franchitti]] volt – a szezon végén mindketten azonos pontszámmal végeztek és Montoya több (7) futamgyőzelme döntött a kolumbiai mellett.
42. sor:
====Williams====
[[Kép:J p montoya usgp 2004.jpg|250px|thumb|right|Montoya 2004-ben, a Williamsszel]]
Montoya [[2001]]-ben debütált a Formula–1-ben a [[BMW]]-[[WilliamsF1|Williams]] csapat színeiben. Már harmadik versenyén, a brazíliai Interlagosban felhívta magára a figyelmet, amikor a célegyenes végi féktávon egy merész előzéssel maga mögé utasította a versenyben vezető Michael Schumachert. Ezt követően a 34. körig vezette a futamot, ekkor Jos Verstappen egy lekörözés alkalmával hátulról nekiment és kilökte őt a pályáról. A dobogóra a spanyol gp-n állhatott fel első alkalommal. Egy futammal később kikergette Schumachert a kavicságyba és ezzel elkezdődött a kettejük közötti adok-kapok,ami az elkövetkezendő években is izgalmat hozott a Forma 1-be. Első futamgyőzelmére a szezon 15. versenyén, az [[2001-es Formula–1 olasz nagydíj|olasz nagydíjon]] került sor. Montoya első Formula–1-es szezonjában 31 pontot és 1 pole-pozíciót szerzett és a hatodik helyen végzett.
[[2002]]-ben ugyan futamot nem tudott nyerni, ám hét alkalommal szerzett [[pole pozíció]]t és megszerezte a világbajnoki pontverseny harmadik helyét a két [[Scuderia Ferrari|Ferrari]]-pilóta, [[Michael Schumacher]] és [[Rubens Barrichello]] mögött. Montoya összesen 50 pontot gyűjtött ebben az évben.
[[2003]]-ban hármas csata alakult ki a világbajnoki címért a Ferrari (Michael Schumacher), a McLaren-Mercedes ([[Kimi Räikkönen]]) és a Williams (Montoya) között. Montoya két futamot nyert ([[Monaco]], [[Hockenheimring|Hockenheim]]) és az [[Formula–1 amerikai nagydíj|amerikai nagydíjig]] versenyben volt a végső diadalért, ám ott egy vezetői hiba (ütközés Barrichellóval) és egy büntetés következtében elszálltak
Montoyának ugyanebben a szezonban megromlott a viszonya a Williams csapattal, mivel a pilóta úgy érezte, hogy előnyben részesítik csapattársát, [[Ralf Schumacher]]t. A kolumbiai ezért felvette a kapcsolatot a McLaren istállóval és rövidesen alá is írt velük egy a 2005-ös szezontól érvényes szerződést.
60. sor:
A kolumbiai további két futamot nyert a szezon során ([[Monza]], [[Interlagos]]) és 60 ponttal a világbajnoki pontverseny negyedik helyén végzett.
2005 decemberében a McLaren váratlanul bejelentette, hogy [[2007]]-től [[Fernando Alonso]] fogja vezetni egyik autójukat. [[Ron Dennis]], csapatfőnök már ekkor tájékoztatta Montoyát arról, hogy a csapat kívánsága az, hogy Räikkönen maradjon a másik autóban, így Montoya csak harmadik választás lehet – abban az esetben, ha a finn versenyző másik csapathoz szerződne.
A kolumbiai versenyző viszonya innentől kezdve hűvössé vált a McLarennel és a helyzet Montoya moráljának sem tett jót. A 2006-os szezonban, az amerikai nagydíjig Montoya kétszer állhatott fel a dobogóra (harmadik hely Imolában és második Monacóban), egyébként felejthető teljesítményt nyújtott – hozzá kell tenni azonban, hogy a McLaren messze volt a 2005-ben mutatott formájától, s Räikkönen is csak ritkán került dobogóra, vagy annak közelébe. Mindazonáltal a finn pilóta ismét rendszeresen jobban teljesített Montoyánál.
Az amerikai nagydíjon Montoya azzal vonta magára csapata haragját, hogy a rajt után egy olyan balesetet okozott, amelyben csapattársa is kiesett.
Egy héttel később, 2006. [[július 9.|július 9-én]] Montoya váratlanul bejelentette, hogy a szezon végén elhagyja a Forma–1-et és 2007-től az amerikai NASCAR-sorozatban folytatja pályafutását. Döntését azzal indokolta, hogy egy idő óta már nem érezte jól magát a Forma–1-ben, amelyről úgy tartja, hogy a csúcstechnológia és a kemény versenyzés túlzott kritikája nem engedi kibontakozni a versenyzőket. A másik ok az volt, hogy a családjával [[Miami]]ban élő Montoya megelégelte a Forma–1-es versenyzéssel járó hosszú utazásokat. Mint mondta: '' "A NASCAR-ban minden helyszínt elérek három óra alatt
[[július 11.|Július 11-én]] újabb meglepő fordulat jött: a McLaren arról adott ki közleményt, hogy a kolumbiai versenyzővel közös megegyezéssel azonnali hatállyal felbontották szerződésüket, így Montoya már a soron következő [[2006-os Formula–1 francia nagydíj|francia nagydíj]]on sem vett részt. Helyét a szezon hátralévő részére a csapat [[tesztpilóta|tesztpilótája]], [[Pedro de la Rosa]] vette át.
74. sor:
==Magánélet==
Montoya nős ember, 2002. [[október 26.|október 26-án]] vette el [[Connie Freydell]] (szül.: [[1978]]. [[február 19.]], [[Medellin]] / Kolumbia) kolumbiai [[jogász]]t. Két gyermekük van: Sebastian 2005. [[április 11.|április 11]]–én, Paulina 2006. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] született.
==Becenevek==
236. sor:
|
|
|bgcolor="#FFDF9F"| '''3.'''
|bgcolor="#FFDF9F"| '''50'''
|-
| [[2003-as Formula–1 világbajnokság|2003]]
509. sor:
|bgcolor="#DFFFDF"| [[2008 TUMS QuikPak 500|MR2]]<br /><small>14</small>
|bgcolor="#FFFF2F"| [[2008 Pep Boys Auto 500|AT2]]<br /><small>40</small>
|bgcolor="#FFFF2F"|
|bgcolor="#DFFFDF"|
|bgcolor="#DFFFDF"|
! '''25.'''
! '''3329'''
|