„Pierre-Paul Royer-Collard” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Royer.jpg|bélyegkép|Keresztelési bejegyzése (Kelt: 1763. június 22.)]]

[[Fájl:Vitry Statue Royer Collar.JPG|bélyegkép|Szobra [[Vitry-le-François]]-ban]]

A forradalom előtt a párizsi parlament ügyvédje volt, 1789-ben a [[Bastille]] ostroma után pedig a fővárosi tanács tagja, később pedig titkára lett. Az anarchiát azonban mindvégig elítélte, ezért a [[jakobinus klub|jakobinusok]] gyűlölték. 1792. augusztus 10-e után sompuis-i birtokára menekült, és csak 1797-ben lépett megint előtérbe, amikor Marne megye küldötteként bekerült az ötszázak tanácsába. De a fructidor 18-iki államcsíny után kizárták a testületből. 1810-től filozófiát tanított az egyetemen és hozzájárult a francia bölcsészet megújulásához. Ő alapította meg a doktriner-iskolát. 1814-ben a király kinevezte államtanácsosnak. Royer-Collard a száznapos uralom alatt letette e hivatalát, a második restauráció után pedig a közoktatásügyi bizottság elnöke lett. Egy ideig a Marne megyét képviselte a kamarában, ahol az alkotmányos rendszert támogatta, s emiatt 1820-ban elvesztette hivatalát. Ekkor nyíltan az ellenzékhez csatlakozott, hírlapíró lett és a doktrinerek vezetője. [[I. Lajos Fülöp francia király|I. Lajos Fülöp]] trónralépte után visszavonult a magánéletbe. Életét megírta Barante, ''La vie politique de Royer-Collard'' (3. kiad., u. o. 1878, 2 kötet).

 

 

* {{Forrásjelzés-Pallas}}

{{DEFAULTSORT:Royer-Collard Pierre-Paul}}

[[Kategória:Francia jogászok]]