„Muhi csata” változatai közötti eltérés

Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, a király [[Csák Ugrin kalocsai érsek|Ugrin érsek]] ösztönzésére elhagyta [[Pest (történelmi település)|Pest]]et és a tatárok ellen indult. E hírre [[Batu kán]] magához rendelte szanaszét portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló tatárhadat a [[Sajó]] bal partján, a Sajó, [[Hernád (folyó)|Hernád]] és [[Takta]] által képezett szögletben központosította. Vele szemben, a Sajó jobb partján elterülő muhi pusztán ütött tábort a magyar hadsereg. A király a tábort a Sajó ezen szakaszán található egyetlen híddal szemben állította fel. A Sajó a tavaszi hóolvadások következtében természetes védelemül szolgált. Átkelési lehetőség vagy a hídtól felfele lévő gázlón volt lehetséges, vagy lefelé a torkolatvidéke felé, ahol a Tisza duzzasztó hatása miatt megcsendesedik. A híd képezte a folyón az egyetlen biztonságos átkelés lehetőségét, amelyet egyik fél sem rombolt le. Béla hadában voltak nehézpáncélos lovasok mellett könnyű lovasok (részben besenyők), templomos vitézek, sőt talán [[szerbek]] is.

A mongol vezérek látva, hogy a magyarok csak védelemre gondolnak, támadólag léptek fel. [[április 11.|Április 11-én]] éjjel megtámadták a hidat. A hídon azonban csak korlátozott számban lehetett átjutni, így viszont a hidat kisebb egységekkel is biztonságosan lehetett védeni. Egy orosz szökevény elárulta a mongolok tervét, így [[Kálmán herceg]], a király öccse és [[Csák Ugrin kalocsai érsek|Ugrin érsek]] a hídon már átvonulni kezdő mongol csapatokat heves csatában visszanyomta. A mongolok ezért visszavonultak a folyó túl partján lévő szálláshelyükre, a magyarok pedig a saját táborukba vonultak nagy elégedettséggel, abban a hitben, hogy megnyerték a csatát. Kisebb őrséget hagytak a hídnál. Batu főserege hajnalban újra támadott, de most már kőhajító gépeket is bevetett a folyó túlpartján az első sikertelen mongol támadás során igen eredményesen működő, a mongoloknak nagy veszteséget okozó magyar számszeríjászok elűzése, távoltartása érdekében. A mongol támadás most is a hídon kezdődött, de ezalatt a [[Szubutaj]] által vezetett mongol csapatok a jobbszárnyon a Sajón gázlót találtak, amin átkeltek. A magyar seregnek ekkor már kétirányú támadást kellett kivédenie, így Batu főerői egyre nagyobb számban tudtak átkelni a hídon. Kálmán herceg és Ugrin érsek vezette magyar seregek, a templomosokkal az oldalukon sikerrel vették fel a harcot Batu ellen. A csata végkimenetelét végül a mongol erők jobbszárnyán érkező Szubutaj lovas egységei fordították a mongolok felé. A jobb szárny késedelmes érkezéséig jelentős veszteségeket szenvedtek a mongolok, a kínai évkönyvek szerint Batu már fontolóra vette csapatai visszarendelését a veszteségek miatt. Itt lelte halálát Batu páncélos testőrségének 30 tagja, valamint hadnagyuk, Bakatu is. Reggel 7 óra körül a most már minden oldalról körülfogott magyar táborra [[nyílzápor]]t zúdítottak a mongolok. A magyar táborban irtózatos zavar keletkezett. A szűk téren a katonák lépten-nyomon a sátrak kötelékeibe botlottak, lehetetlen volt harci rendbe állni; a kivonulást a táborból a mongolok nyílzápora tette lehetetlenné. Rendes ütközetről szó sem lehetett, csak kisebb fegyelmezett csapatok próbálhatták meg a táborból kirohanva áttörni vagy visszaszorítani a tatárok gyűrűjét.

A mongolok kelet-európai hadjáratuk során, beleértve a magyarországit is, a kínaiaktól megszerzett kezdetleges kézi [[Rakéta|rakétákat]] is alkalmaztak.<ref>A NASA honlapján elolvasható [http://science.ksc.nasa.gov/history/rocket-history.txt tanulmány] pontos angol szövege a következő: „The rocket seems to have arrived in Europe around 1241 A.D. Contemporary accounts describe rocket-like weapons being used by the Mongols against Magyar forces at the battle of Sejo which preceded their capture of Buda (now known as Budapest) Dec. 25, 1241. Accounts also describe Mongol's use of a noxious smoke screen -- possibly the first instance of chemical warfare.” Magyarul: „Úgy néz ki, hogy a rakéta 1241-ben jutott el Európába. A korabeli beszámolókban rakétaszerű fegyverekről olvashatunk, amelyeket a mongolok használtak a magyar erők ellen a Sajó-melletti csatában, amely megelőzte Buda (ma Budapest) bevételét 1241. december 25-én. A beszámolók arról is írnak, hogy a mongolok mérgező füstfüggönyt is bevetettek, ez volt valószínűleg az első példa vegyi hadviselésre.” (Az utolsó mondat nem igaz, mert Kr.e. V. században, a peleponészoszi háború idején a spártaiak fa, szurok és kén keverékét égették Athén falai alatt, így próbálva harcképtelenné tenni a védőket.)</ref>