„Babeș–Bolyai Tudományegyetem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Jezsuita → Jézus Társasága, egyéb apróság AWB |
|||
32. sor:
Az intézet a mai elnevezéssel és többé-kevésbé fennálló magyar tannyelvű résszel [[1959]] óta létezik. Névadói [[Victor Babeș]] (1854–1926) román orvos és [[Bolyai János]] (1802–1860) magyar matematikus. A korábban létező magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetemet mindkét Bolyairól, az apáról és fiáról nevezték el, de a BBTE-n elterjedt mai tudás szerint a mostani egyetem magyar névadója Bolyai János.
[[Nagy Géza (művelődésszervező)|Nagy Géza]] visszaemlékezései szerint az egyetemet [[Bolyai Farkas]]ról nevezték el, „mivel … egy személyben volt filozófus, matematikus és író. Érdekes, hogy a névadás [[február 9.|február 9-én]], pont Bolyai Farkas születésének a napján történt. Természetes, nem éleztük ki Bolyai Farkas személyének előtérbe állítását, hagytuk, hogy a köztudatban mindenki Bolyai Farkast és Bolyai Jánost vélje névadónak, vagy akár csak Bolyai Jánost.”<ref>[http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf1892.pdf Egy régi-új egyetem a háború után – Nagy Géza emlékezik]. In: B. Kovács András: ''Szabályos kivétel – A romániai magyar oktatásügy regénye'', Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1997. ISBN
== A BBTE alapjellemzői ==
99. sor:
A BBTE hivatalos diskurzusában Kolozsvár első felsőoktatási intézeteitől származtatja magát, de a város felsőoktatási tradíciói többször megszakadtak. Maga a BBTE-nek a jelenlegi szerkezete, sajátos terjeszkedése, vezetése újszerű; ez a mostani egyetem az utóbbi húsz évben teljesen átalakult. Arculati elemeit tekintve kevésbé kapcsolódik valamilyen elődhöz, tudományos iskoláit nézve pedig a román része legfeljebb a két világháború közötti egyes tanszékeket, a magyar pedig a világháború utáni évtizedek műhelyeit vallhatja elődjének.
[[1581]]-ben [[Báthory István]] erdélyi fejedelem [[Jézus Társasága|jezsuita]] kollégiumot alapított [[Kolozsvár]]ott. Később ezt a kollégiumot megszüntették, de az [[ellenreformáció]] során [[1688]]-ban [[Jézus Társasága|jezsuita]] akadémiát alapítottak helyette. [[Bethlen Gábor]] [[1622]]-ben [[Gyulafehérvár]]ott alapította meg az Academicum Collegium néven ismert református főiskolát. Bár a tanári kar kidolgozta az akadémia fejlesztési tervét, Bethlen halála és utódainak szűkebb látóköre meghiúsította az egyetemi szint elérését. A nyugati egyetemekkel felérő erdélyi főiskola tervét [[Apáczai Csere János]] vetette fel újból [[1658]]-ban, de megvalósítását a háborús körülmények megakadályozták.
A [[18. század]] második felében a [[protestáns]]ok külföldi egyetemjárásának fékezése végett [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] felekezetközi egyetem létrehozását tervezte, ebből végül a [[piarista]] rend felügyelete alatt Királyi Akadémiai Líceum néven a jogi és az orvosi kar jött létre. Egyetemmé fejlesztés helyett ezek később önálló intézményekként működtek (''Joglíceum'', ''Orvos-sebészi Tanintézet'').
128. sor:
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem [[1971]]-ben érte el a kommunista korszakbeli fejlődésének csúcspontját, ekkor az 14438 diák nyolc fakultáson, azon belül 36 szakon tanult 819 oktató irányításával. A tanszemélyzet 24%-a (194) volt magyar nemzetiségű. A hallgatók jó része diákotthonokban lakott, a Kőkert/Hașdeu utcai diáknegyed az [[1960-as évek]]ben épült fel. Ekkoriban építették a Diákművelődési Házat is a Béke téren. [[1972]]-től fogva a Ceaușescu-féle „kulturális forradalom” során több szakot megszüntettek, a diákok létszáma is csökkent, az 1989/1990-es tanévben csupán 3007 hallgatót tartottak nyilván, közülük 661 volt magyar (22%).
1983 és 1989 decembere között az egyetem nevét egyszerűen csak ''Kolozsvári Egyetemként'' (Universitatea din Cluj-Napoca) használták még hivatalos dokumentumokon is, kivéve a diplomákat és az egyetem Studia Universitatis Babeş–Bolyai című szaklap sorozatait.
[[1992]]-re a kolozsvári egyetemnek sikerült visszaállítania korábban megszüntetett szakjait, a következő években pedig lendületes fejlődés indult meg: új karok (pl. európai tanulmányok) és új szakok (pl. [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártudomány]], szociális munkás) nyíltak meg, a hallgatói létszámában is megnövekedett [[közgazdaságtan|közgazdaságtudomány]]i kar saját új épületbe költözött. Az ortodox, görög katolikus, római katolikus és református egyházakkal kötött megegyezés alapján [[vallás]]tanárképző fakultások jöttek létre. Több karon beindult a magiszteri képzés a [[2000-es évek]] elején, majd a 2005/06-os tanévben az egyetem áttért a bolognai rendszerre. 1996-tól nagy arányú infrastrukturális beruházások kezdődtek, amelyek eredményeit mindegyik kar élvezheti." <ref name="tortenet"/>
| |||